Teljesen elmérgesedett Fico konfliktusa az EP egyik vizsgálóbizottságával

Az utóbbi hetekben több olyan uniós támogatásból épült panzióról jelentek meg hírek, amelyek egyáltalán nem fogadnak vendégeket, több esetben a támogatottak családi házként vagy magánüdülőként használják azokat. A támogatásokat az Agrárkifizetési Ügynökség (PPA) pályázatain nyerték el még a második Fico-kormány idején. 

Az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának (CONT) tagjai tegnap többnapos látogatásra érkeztek Szlovákiába. 

Eredetileg a jogállam alapelveinek betartását és a Speciális Ügyészség megszüntetését akarták vizsgálni, de a programjukat kiegészítették a PPA-támogatások ellenőrzésével is. 

Háromnapos látogatásuk során az EP-képviselők találkoznak több állami intézmény, így az igazságügyi minisztérium, valamint a regionális fejlesztési minisztérium képviselőivel, emellett tárgyalnak parlamenti képviselőkkel, valamint a Számvevőszék, a Főügyészség és a PPA munkatársaival is. A programjukban szerepel egy találkozó oknyomozó újságírókkal és a civil szervezetek tagjaival is, beszélni fognak továbbá Daniel Lipšic volt speciális ügyésszel is. 

A tárgyalások témája az uniós pénzeszközök felhasználása és annak átláthatósága lesz. Az EP-képviselőket emellett érdeklik a jogállamisággal és az uniós adófizetők pénzének védelmével kapcsolatos kérdések is. 

EU-források és a jogállam 

A küldöttséget vezető Tomáš Zdechovský cseh EP-képviselő szerint a vizsgálatnak nincsenek politikai céljai. 

Aggasztó híreket kapunk az uniós forrásokkal történt állítólagos visszaélésekről és szabályszegésekről, amelyekben magas rangú tisztviselők és a szlovák kormányhoz köthető személyek is érintettek lehetnek

 – magyarázta a képviselő a látogatás célját. Zdechovsky szerint már eleve sok bizonyítékkal és információval rendelkeznek az uniós források felhasználásáról, úgy véli, ez is arról tanúskodik, hogy a látogatásuknak nem politikai céljai vannak. 

Hozzátette: szlovákiai látogatásuk „szórakoztató”, de nem a transzparencia miatt. „Ahelyett, hogy a szlovák kormány képviselői a költségvetési ellenőrző bizottság delegációjával nyugodtan és tárgyilagosan megbeszélnék a fontos témákat, támadást indítottak és vádaskodnak” – írta a közösségi médiában az EP-képviselő.  

 „Semmi köze Fico moszkvai útjához” 

Szerinte ez a munkalátogatás nem politikai pártok vagy politikai vezetők céljait szolgálja. „A célunk az, hogy ellenőrizzük, Szlovákia betartja-e az EU-tagságából fakadó kötelezettségeit” – nyilatkozta a delegáció vezetője a szlovákiai út előtt. 

Állítása szerint a látogatásnak ahhoz sincs semmi köze, hogy Robert Fico az utóbbi hónapokban kétszer is járt Moszkvában. „Ezt a látogatást már jóval azelőtt terveztük, hogy a szlovák miniszterelnök, Robert Fico – egyedüli EU-s vezetőként – úgy döntött, hogy részt vesz Moszkvában a katonai parádén” – tette hozzá az EP-képviselő. Ő szeretett volna Ficóval is találkozni, de ma már biztos, hogy a szlovák kormányfő nem fogadja az EP küldöttségét.  

Hlas: brüsszeli büntetőexpedíció 

A kormány képviselői tényleg támadóan léptek fel a testülettel szemben. A Hlas szerint a hazai ellenzék és brüsszeli társaik fogtak össze a szlovák kormány ellen, és meg akarják fosztani a lakosságot az uniós támogatásoktól. A párt „brüsszeli büntetőexpedícióról” beszél. 

A szlovákiai ellenzék és brüsszeli társaik célja, hogy mindenáron megfosszák Szlovákia lakosságát az uniós forrásoktól, és felszámolják a hasznos projekteket, csakhogy árthassanak a kormányunknak

 – állítja Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter és a Hlas elnöke. Szerinte a csoport egyedüli érdeke, hogy Brüsszelben úgy tudják bemutatni Szlovákiát, mint egy korrupt országot, ahol nem tartják be a törvényeket, és szétlopják az uniós pénzeket. „A jelszavuk az, hogy minél rosszabb Szlovákiának, annál jobb nekik” – állítja a belügyminiszter. 

Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter is elutasító a küldöttséggel. A képviselők ellenőrző útját „lobbiküldetésnek” nevezte, amely szerinte már azelőtt kudarcot vallott, mielőtt elkezdődött volna.  

Csak válaszokat akarnak 

Zdechovsky szerint azonban ők csak azt szeretnék, ha választ kapnának a kérdéseikre, mint például hogy:

•  Miért nincs még mindig autópályaösszeköttetés Pozsony és Kassa között? 

• Miért hagytak jóvá eurómilliókat magánvillák építésére? 

• Miért kell Besztercebányán 20 millióért „roma médiaház”, amikor a közelben nincs is nagyobb roma közösség? 

   

Ezek a kérdések megérdemlik a tárgyilagos választ. Nem kell körülöttük konspirációs elméleteket felállítani arról, hogy »Szlovákiát el akarja foglalni« az Európai Unió vagy Csehország

 – mondta Zdechovsky. 

A képviselőket ma este fogadja Richard Takáč földművelésügyi miniszter, aki viszi magával a PPA igazgatóját is. Találkoztak már az igazságügyi, a regionális fejlesztési és az uniós alapokért felelős minisztériumok képviselőivel is, de csak államtitkári szinten. Az EP delegációja a jogállam helyzetét is vizsgálja, ezért az egyik helyettes főügyésszel is találkoztak, a másik oldalon pedig meghallgatták Daniel Lipšic volt speciális ügyészt is. Az útjuk eredményeiről szerdán délután egy sajtótájékoztatón számolnak be. 

Az NKÚ ellenőrzése rávilágít: a romaügyi hivatal nem látja el feladatait elégségesen.

A tisztázatlan hatáskörök, a támogatások jóváhagyásával kapcsolatos túlzott bürokrácia, az emberi erőforrások átláthatatlansága és a belső ellenőrzés hiánya miatt a felhasznált pénzeszközök nem érik el a kívánt hatást, állapította meg a számvevőszék egész konkrétan.

Az átfogó audit összeférhetetlenségi és nepotizmusra utaló eseteket is feltárt.

„A marginalizált roma közösségek támogatási rendszere hosszú távú vízió, koordináció és meghatározott mérhető célok nélkül működik. 

A pénzeszközöket anélkül költik el, hogy tényleges hasznosságukat kiértékelnék. 

Ez a hozzáállás formális, nem hoz pozitív változásokat, és akár a közpénzek pazarlásához is vezethet” – értékelte az ellenőrzés eredményeit Ľubomír Andrassy, az Állami Számvevőszék elnöke.

Azok, akik nap mint nap szembesülnek a roma integráció vagy inklúzió témájával – olyan települések polgármesterei, ahol nagyszámú marginalizált roma lakos él, vagy maguk a romák – az Állami Számvevőszék jelentése nélkül is erre a következtetésre jutnak, fogalmazta ezt meg nagyon találóan Zuzana Kumanová néprajzkutató, aki 2020 és 2021 között a kulturális minisztérium államtitkára is volt.

A legnagyobb probléma a romahelyzettel kapcsolatban éppen az, hogy ugyan akadnak bőven pozitív példák, de ezek gyakran egyénektől függenek, túlmutatva a rendszeren, és jelenleg nem beszélhetünk valódi rendszerszintű megoldásokról. De haladjunk sorjában.

Mi derült ki?

Az egyik legnagyobb hiányosság, hogy a kompetenciák nincsenek letisztázva, ami káoszt eredményez.

„A jelenlegi rendszer úgy van beállítva, hogy a kormánybiztosi hivatalnak nincs reális esélye szükséges intézkedéseket átvinni hatékonyan” – magyarázta a számvevőszék. Ami pedig a konkrétumokat illeti:

• 2021 és 2023 között 463 megállapodást kötöttek munkaviszonyon kívüli munkavégzésre, és több mint 1,6 millió eurót fizettek ki ezekért a tevékenységekért
• Rokonokat és ismerősöket részesítettek előnyben, amikor „külsős” munkavégzésről állapodtak meg
• Az álláshelyek 85 százalékát ideiglenes szerződéssel rendelkezők töltötték be
• Nem értékelték ki megfelelően a projektekre fordított források felhasználását
• A szociális és kulturális támogatások jóváhagyásának folyamata hosszadalmas és bürokratikus
   

Valamint az is nehezményezhető, hogy a hivatalnak 2021 és 2022 között nyolc hónapig nem volt rögzített szerkezeti felépítése, ami pontosan meghatározta volna a feladatokat és hatásköröket. És az sem mellékes, hogy – az Európai Unióval kötött partneri egyezmény megkötésével ellentétben –

nem hozták létre a kormány roma inklúziós bizottságát,

amelynek az EU-s pénzügyi támogatás hatékony felhasználását kellene ellenőriznie. Ennek élén egyébként ugyancsak a kormánybiztosnak kéne állnia.

A miheztartás végett: 

az Alexander Daško vezette hivatal nagyjából 400 millió euró uniós forrás elosztásáért felel.

Mit bírál az ellenzék?

Az SaS képviselője, Vladimír Ledecký az alkalmazottak magas száma előtt is értetlenül áll.

A romaügyi biztos hivatalának jelenleg 290 alkalmazottja van. Ez több, mint a sport- és turisztikai minisztériumé, és az eredmények nagyon rosszak

– mondta, de azt is problémásnak tartja, hogy konkrétan mire fordítanak jelentős összegeket.

„20 millió a roma mediális központra. Érdekelne, hogy fog 20 millió egy roma médiaházra a legszegényebbeknek segíteni” – jegyezte meg a parlamenti képviselő, hozzátéve, hogy az SaS a különböző tanulmányokra fordított százezreket sem látja indokoltnak.

A hivatal úgy reagált a felvetésre, hogy a roma kisebbségnek minimális médiatér jut. Úgy vélik, nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy a marginalizált roma közösség tagjainak számottevő része nem beszéli a szlovák nyelvet, így a médiaház és a nemzetiségi adások hozzájárulnak a tájékoztatáshoz.

Azt pedig, hogy túl sokan dolgoznának a hivatalban, Daško egyértelműen visszautasítja, mondván, hogy a romák száma Szlovákiában nem hivatalosan 700 ezerre tehető, így indokoltnak látja az alkalmazottak számát.

Mit tanácsol a számvevőszék?

Az Állami Számvevőszék kategorikusan kijelenti, hogy a roma közösség támogatási rendszerén változtatni kell. Ajánlásai szerint elsősorban aktualizálni kell a stratégiát, hogy konkrét és mérhető célokat határozzon meg. A folyamatok digitalizálása, a közpénzek felhasználásának következetes belső ellenőrzése és a kompetenciák letisztázása egyaránt szükséges. Valamint elengedhetetlen a kérdésben releváns minisztériumok közötti együttműködés javítása.

Ha valódi javulást akarunk elérni a marginalizált közösségek életkörülményeiben, és aktívan be akarjuk vonni őket a szlovákiai társadalom életébe, nem elég pénzt költeni formális és gyakran hatástalan projektekre. Lényeges, hogy ezt a pénzt értelmes módon fektessük be, hogy a marginalizált roma közösség tagjai felelősséget vállaljanak a jövőjükért, és hogy az állam célzottan segítse őket ebben a nehéz kihívásban

– összegzett az NKÚ elnöke.

A számvevőszék egyúttal külön felszólította Munka-, Szociális és Családügyi Minisztériumot –  mint az európai pénzügyi támogatások gazdaságos és törvényes felhasználásáért felelős szervet –, hogy vizsgálja meg a romaügyi hivatal működését a megállapítások súlyának fényében.

Robert Fico miniszterelnök elégedett a koalíció működésével, megdicsérte kormányát is. „Egyes minisztériumok már a feladataik felét teljesítették” – jelentette ki Fico. Úgy véli, ezt az emberek is látják. „Feltúrtuk Szlovákiát, utakat, kórházakat építünk” – mondta a kormányfő. 

Szerinte az ellenzék és a kormánnyal ellenséges média ezért megtesz mindent, hogy befeketítse a kormányt. 

Egy bérgyilkost küldtek ránk

 – utalt Fico az Európai Parlament múlt heti küldöttségére, amely az uniós támogatások felhasználását és a jogállami alapelvek betartását ellenőrizte. A kormányfő ennek a küldöttségnek a vezetőjét, a cseh EP-képviselőt, Tomáš Zdechovskýt  nevezte politikai bérgyilkosnak. Szerinte ugyanis nincs semmi gond az uniós támogatásból épített „haciendákkal”, panziókkal, amelyek közül azonban többet egyáltalán nem használtak panzióként.

Holnap (hétfő) azonban fogadja az újabb EP-küldöttséget, amely szintén a jogállam és a demokrácia alapelveinek betartását jön ellenőrizni Szlovákiába.  „Nagyon szívesen találkozom velük” – jelentette ki a kormányfő. 

Orosz energia

Kijelentette azt is, hogy továbbra is elutasítja az Európai Bizottság tervét, amely teljesen leválasztaná az unió tagállamait az orosz energiahordozókról. „Szlovák kormányfőként én ezt nem szavazhatom meg” – mondta a miniszterelnök. Az Unió célja az orosz energiahordozók, a földgáz és a kőolaj behozatalának leállításával, hogy biztonságossá tegye az államok energiaellátását, és egyben gyengítse az orosz gazdaságot, amely a bevételeit az orosz-ukrán háború folytatására használja. A legtöbb tagállam már nem használ orosz energiát, Szlovákia és Magyarország azonban még mindig orosz kőolajat és földgázt vásárol. 

A koránykoalíció stabil

Robert Fico elégedett a parlament múlt héten kezdődött ülésszakának eredményeivel. 

A koalíció működik, hiszem, hogy a parlament ebben a tempóban tudja folytatni a munkát

 - mondta Fico. Az sem fogja zavarni, ha nem sikerül megtörni a köztársasági elnök vétóját. Peter Pellegrini visszadobta a parlamentnek a Covid-amnesztiáról szóló  és a főügyésznek életjáradékot biztosító törvényeket. A Hlas már jelezte, hogy nem fogja megszavazni az elnöki vétó megtörését.

Fontosnak tartja azonban a kormányfő az alkotmánymódosítás elfogadását. Szerinte a két nem alaptörvénybe iktatása, az adopció korlátozása összhangban van az alaptörvény szellemével. Nem zavarja az sem, amit sok alkotmányjogász kifogásolt, hogy a módsítás a nemzetközi szerződések fölé helyezné a szlovák törvényeket az értékrendi kérdésekben. A KDH-t kérte a módosítás támogatására, a koalíciónak ugyanis nincs alkotmányos többsége, a három párt nem tudná módosítani az alaptörvényt.

Fico csökkentené az államünnepek számát

A tranzakciós adó eltörléséről hajlandó tárgyalni a két kisebbik koalíciós párttal, de továbbra is a kieső bevétel pótlását követeli tőlük. “A tranzakciós adó egy technikai kérdés: azt kell megoldani, hogy a módosítás miatt kieső bevételeket hogyan tudjuk pótolni” - mondta Fico. A kormány azt várja, hogy ebből az adónemből 700 millió eurós bevétele lesz. Az egyik lehetséges megoldásnak az államünnepek számának csökkentését tartja. 

Egy államünnep 150 millió euró kiesést jelent

 - állítja a kormányfő. Az államháztartás konszolidációját továbbra is az egyik legfontosabb célnak tartja, arról azonban nem beszélt, hogy a kormánya a megszorítások mellett továbbra is osztogat. Múlt héten hagyta jóvá a kormány a köztisztviselők félévi prémiumát, ami mintegy 114 millió eurós kiadást jelent a költségvetés számára. 

Ma (szerdán) véget ért az Európai Parlament vizsgálóbizottságának látogatása Szlovákiában. A négytagú csoport több minisztérium képviselőjével találkozott, köztük Richard Takáč (Smer) mezőgazdasági miniszterrel is. 

Azért látogattunk el Szlovákiába, mert riasztó jelentéseket kaptunk az EU-s alapokkal való állítólagos visszaélésekről, valamint olyan jogsértésekről, amelyek a szlovák kormányhoz köthető személyeket érintenek

 – mondta Tomáš Zdechovský (KDÚ-ČSL/EPP) cseh európai parlamenti képviselő, a delegáció vezetője. Elsősorban az Agrárkifizetési Ügynökség (PPA) által közvetített támogatásokat, a Speciális Ügyészség megszüntetését és egyes roma projektek megvalósítását vizsgálták. Zdechovský szerint a kormányzat képviselőinek nem sikerült minden kérdésüket megnyugtatóan megválaszolni. Hasonlóan látja a látogatásuk eredményét Michal Wiezik (PS/Renew) szlovák EP-képviselő is. „Én úgy érzem, hogy rendszerszintű problémák vannak, és a problémák középpontjában a PPA áll” – mondta a képviselő. 

A kormány válaszaival egyedül Ondřej Knotek (ANO) a Patrióták Európáért frakció tagja volt elégedett. Szerinte a jelenlegi kormányzat a felmerült problémák kezelésére ígéretet tett, viszont a megkérdőjelezett pályázatokat ő is problémának tartja.  

Zdechovský szerint a vizsgálat eredményét továbbítják majd az Unió korrupcióellenes szerveinek, és bízik benne, hogy az ügyeket ki fogják vizsgálni. 

Aki a saját házát újította fel ebből az uniós pénzből, vagy ellopta az uniós pénzt, annak ezt a pénzt vissza kell fizetnie

 – jelentette ki Zdechovský. Szerinte Richard Takáč mezőgazdasági miniszter ígéretet tett arra, hogy a még el nem évült 51 támogatást a szlovákiai szervek is vizsgálni fogják. A cseh képviselő tájékoztatja a vizsgálat eredményéről az OLAF-ot, az EU korrupcióellenes hivatalát is. 

Speciális Ügyészség és a roma projektek 

A képviselők találkoztak Daniel Lipšic volt speciális ügyésszel is, mivel eredetileg a jogállami elvek betartását akarták vizsgálni. Zdechovský szerint arról kaptak tájékoztatást, hogy a Speciális Ügyészség megszüntetése miatt jelentősen csökkent a kivizsgált korrupciós ügyek száma. 

Megkérdőjelezi a kormány állítását, amely szerint a kerületi ügyészek sikeresen átvették a korábbi Speciális Ügyészség által ellenőrzött ügyeket. 

A vizsgálat vezetője több roma projekt megvalósítását is kifogásolta. Az egyik egy roma médiaközpont építése, amelyre Besztercebányán kerül sor. A projekt mintegy 20 millió euróba kerül. Egy másik bírált projekt keretében közel 60 millió eurót költenének faültetésre szegregált roma telepek közelében.  

A szlovákiai fogadtatás meglepte őket 

A legjobban azonban a kormányzat egyes képviselőinek reakciói lepték meg őket. 

Már 11 éve vagyok a CONT bizottság tagja, sok országban jártam már ellenőrző bizottsággal, de ilyen ellenséges fogadtatással még nem találkoztam

– jelentette ki a cseh EP képviselő. Ezt megerősítette Daniel Freund német zöldpárti képviselő is. 

A legélesebben Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter, a Hlas elnöke támadt a vizsgálóbizottságra, amelyet „brüsszeli büntetőexpedíciónak” nevezett. Szerinte a bizottság egyetlen célja Szlovákia befeketítése. Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter egyszerűen csak „lobbicsoportnak” nevezte az EP küldöttségét. 

Andrej Danko azon háborodott fel, hogy Zdechovský szerint a „vendégházak” finanszírozása miatt Szlovákia egyre jobban hasonlít egy banánköztársasághoz. 

Emiatt bocsánatkérést is követelt a cseh EP-képviselőtől. Zdechovský azonban nem érzi azt, hogy ezzel megsértette volna Szlovákiát. „Éppen azért mondtam ezt, mert fontosnak tartom, hogy Szlovákia minél hatékonyabban tudja felhasználni az uniós támogatásokat” – jelentette ki a cseh képviselő.