Nincs biztonságban a demokrácia és a jogállam Szlovákiában az Európai Parlament küldöttsége szerint

Az utóbbi hetekben több olyan uniós támogatásból épült panzióról jelentek meg hírek, amelyek egyáltalán nem fogadnak vendégeket, több esetben a támogatottak családi házként vagy magánüdülőként használják azokat. A támogatásokat az Agrárkifizetési Ügynökség (PPA) pályázatain nyerték el még a második Fico-kormány idején. 

Az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának (CONT) tagjai tegnap többnapos látogatásra érkeztek Szlovákiába. 

Eredetileg a jogállam alapelveinek betartását és a Speciális Ügyészség megszüntetését akarták vizsgálni, de a programjukat kiegészítették a PPA-támogatások ellenőrzésével is. 

Háromnapos látogatásuk során az EP-képviselők találkoznak több állami intézmény, így az igazságügyi minisztérium, valamint a regionális fejlesztési minisztérium képviselőivel, emellett tárgyalnak parlamenti képviselőkkel, valamint a Számvevőszék, a Főügyészség és a PPA munkatársaival is. A programjukban szerepel egy találkozó oknyomozó újságírókkal és a civil szervezetek tagjaival is, beszélni fognak továbbá Daniel Lipšic volt speciális ügyésszel is. 

A tárgyalások témája az uniós pénzeszközök felhasználása és annak átláthatósága lesz. Az EP-képviselőket emellett érdeklik a jogállamisággal és az uniós adófizetők pénzének védelmével kapcsolatos kérdések is. 

EU-források és a jogállam 

A küldöttséget vezető Tomáš Zdechovský cseh EP-képviselő szerint a vizsgálatnak nincsenek politikai céljai. 

Aggasztó híreket kapunk az uniós forrásokkal történt állítólagos visszaélésekről és szabályszegésekről, amelyekben magas rangú tisztviselők és a szlovák kormányhoz köthető személyek is érintettek lehetnek

 – magyarázta a képviselő a látogatás célját. Zdechovsky szerint már eleve sok bizonyítékkal és információval rendelkeznek az uniós források felhasználásáról, úgy véli, ez is arról tanúskodik, hogy a látogatásuknak nem politikai céljai vannak. 

Hozzátette: szlovákiai látogatásuk „szórakoztató”, de nem a transzparencia miatt. „Ahelyett, hogy a szlovák kormány képviselői a költségvetési ellenőrző bizottság delegációjával nyugodtan és tárgyilagosan megbeszélnék a fontos témákat, támadást indítottak és vádaskodnak” – írta a közösségi médiában az EP-képviselő.  

 „Semmi köze Fico moszkvai útjához” 

Szerinte ez a munkalátogatás nem politikai pártok vagy politikai vezetők céljait szolgálja. „A célunk az, hogy ellenőrizzük, Szlovákia betartja-e az EU-tagságából fakadó kötelezettségeit” – nyilatkozta a delegáció vezetője a szlovákiai út előtt. 

Állítása szerint a látogatásnak ahhoz sincs semmi köze, hogy Robert Fico az utóbbi hónapokban kétszer is járt Moszkvában. „Ezt a látogatást már jóval azelőtt terveztük, hogy a szlovák miniszterelnök, Robert Fico – egyedüli EU-s vezetőként – úgy döntött, hogy részt vesz Moszkvában a katonai parádén” – tette hozzá az EP-képviselő. Ő szeretett volna Ficóval is találkozni, de ma már biztos, hogy a szlovák kormányfő nem fogadja az EP küldöttségét.  

Hlas: brüsszeli büntetőexpedíció 

A kormány képviselői tényleg támadóan léptek fel a testülettel szemben. A Hlas szerint a hazai ellenzék és brüsszeli társaik fogtak össze a szlovák kormány ellen, és meg akarják fosztani a lakosságot az uniós támogatásoktól. A párt „brüsszeli büntetőexpedícióról” beszél. 

A szlovákiai ellenzék és brüsszeli társaik célja, hogy mindenáron megfosszák Szlovákia lakosságát az uniós forrásoktól, és felszámolják a hasznos projekteket, csakhogy árthassanak a kormányunknak

 – állítja Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter és a Hlas elnöke. Szerinte a csoport egyedüli érdeke, hogy Brüsszelben úgy tudják bemutatni Szlovákiát, mint egy korrupt országot, ahol nem tartják be a törvényeket, és szétlopják az uniós pénzeket. „A jelszavuk az, hogy minél rosszabb Szlovákiának, annál jobb nekik” – állítja a belügyminiszter. 

Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter is elutasító a küldöttséggel. A képviselők ellenőrző útját „lobbiküldetésnek” nevezte, amely szerinte már azelőtt kudarcot vallott, mielőtt elkezdődött volna.  

Csak válaszokat akarnak 

Zdechovsky szerint azonban ők csak azt szeretnék, ha választ kapnának a kérdéseikre, mint például hogy:

•  Miért nincs még mindig autópályaösszeköttetés Pozsony és Kassa között? 

• Miért hagytak jóvá eurómilliókat magánvillák építésére? 

• Miért kell Besztercebányán 20 millióért „roma médiaház”, amikor a közelben nincs is nagyobb roma közösség? 

   

Ezek a kérdések megérdemlik a tárgyilagos választ. Nem kell körülöttük konspirációs elméleteket felállítani arról, hogy »Szlovákiát el akarja foglalni« az Európai Unió vagy Csehország

 – mondta Zdechovsky. 

A képviselőket ma este fogadja Richard Takáč földművelésügyi miniszter, aki viszi magával a PPA igazgatóját is. Találkoztak már az igazságügyi, a regionális fejlesztési és az uniós alapokért felelős minisztériumok képviselőivel is, de csak államtitkári szinten. Az EP delegációja a jogállam helyzetét is vizsgálja, ezért az egyik helyettes főügyésszel is találkoztak, a másik oldalon pedig meghallgatták Daniel Lipšic volt speciális ügyészt is. Az útjuk eredményeiről szerdán délután egy sajtótájékoztatón számolnak be. 

Az NKÚ ellenőrzése rávilágít: a romaügyi hivatal nem látja el feladatait elégségesen.

A tisztázatlan hatáskörök, a támogatások jóváhagyásával kapcsolatos túlzott bürokrácia, az emberi erőforrások átláthatatlansága és a belső ellenőrzés hiánya miatt a felhasznált pénzeszközök nem érik el a kívánt hatást, állapította meg a számvevőszék egész konkrétan.

Az átfogó audit összeférhetetlenségi és nepotizmusra utaló eseteket is feltárt.

„A marginalizált roma közösségek támogatási rendszere hosszú távú vízió, koordináció és meghatározott mérhető célok nélkül működik. 

A pénzeszközöket anélkül költik el, hogy tényleges hasznosságukat kiértékelnék. 

Ez a hozzáállás formális, nem hoz pozitív változásokat, és akár a közpénzek pazarlásához is vezethet” – értékelte az ellenőrzés eredményeit Ľubomír Andrassy, az Állami Számvevőszék elnöke.

Azok, akik nap mint nap szembesülnek a roma integráció vagy inklúzió témájával – olyan települések polgármesterei, ahol nagyszámú marginalizált roma lakos él, vagy maguk a romák – az Állami Számvevőszék jelentése nélkül is erre a következtetésre jutnak, fogalmazta ezt meg nagyon találóan Zuzana Kumanová néprajzkutató, aki 2020 és 2021 között a kulturális minisztérium államtitkára is volt.

A legnagyobb probléma a romahelyzettel kapcsolatban éppen az, hogy ugyan akadnak bőven pozitív példák, de ezek gyakran egyénektől függenek, túlmutatva a rendszeren, és jelenleg nem beszélhetünk valódi rendszerszintű megoldásokról. De haladjunk sorjában.

Mi derült ki?

Az egyik legnagyobb hiányosság, hogy a kompetenciák nincsenek letisztázva, ami káoszt eredményez.

„A jelenlegi rendszer úgy van beállítva, hogy a kormánybiztosi hivatalnak nincs reális esélye szükséges intézkedéseket átvinni hatékonyan” – magyarázta a számvevőszék. Ami pedig a konkrétumokat illeti:

• 2021 és 2023 között 463 megállapodást kötöttek munkaviszonyon kívüli munkavégzésre, és több mint 1,6 millió eurót fizettek ki ezekért a tevékenységekért
• Rokonokat és ismerősöket részesítettek előnyben, amikor „külsős” munkavégzésről állapodtak meg
• Az álláshelyek 85 százalékát ideiglenes szerződéssel rendelkezők töltötték be
• Nem értékelték ki megfelelően a projektekre fordított források felhasználását
• A szociális és kulturális támogatások jóváhagyásának folyamata hosszadalmas és bürokratikus
   

Valamint az is nehezményezhető, hogy a hivatalnak 2021 és 2022 között nyolc hónapig nem volt rögzített szerkezeti felépítése, ami pontosan meghatározta volna a feladatokat és hatásköröket. És az sem mellékes, hogy – az Európai Unióval kötött partneri egyezmény megkötésével ellentétben –

nem hozták létre a kormány roma inklúziós bizottságát,

amelynek az EU-s pénzügyi támogatás hatékony felhasználását kellene ellenőriznie. Ennek élén egyébként ugyancsak a kormánybiztosnak kéne állnia.

A miheztartás végett: 

az Alexander Daško vezette hivatal nagyjából 400 millió euró uniós forrás elosztásáért felel.

Mit bírál az ellenzék?

Az SaS képviselője, Vladimír Ledecký az alkalmazottak magas száma előtt is értetlenül áll.

A romaügyi biztos hivatalának jelenleg 290 alkalmazottja van. Ez több, mint a sport- és turisztikai minisztériumé, és az eredmények nagyon rosszak

– mondta, de azt is problémásnak tartja, hogy konkrétan mire fordítanak jelentős összegeket.

„20 millió a roma mediális központra. Érdekelne, hogy fog 20 millió egy roma médiaházra a legszegényebbeknek segíteni” – jegyezte meg a parlamenti képviselő, hozzátéve, hogy az SaS a különböző tanulmányokra fordított százezreket sem látja indokoltnak.

A hivatal úgy reagált a felvetésre, hogy a roma kisebbségnek minimális médiatér jut. Úgy vélik, nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy a marginalizált roma közösség tagjainak számottevő része nem beszéli a szlovák nyelvet, így a médiaház és a nemzetiségi adások hozzájárulnak a tájékoztatáshoz.

Azt pedig, hogy túl sokan dolgoznának a hivatalban, Daško egyértelműen visszautasítja, mondván, hogy a romák száma Szlovákiában nem hivatalosan 700 ezerre tehető, így indokoltnak látja az alkalmazottak számát.

Mit tanácsol a számvevőszék?

Az Állami Számvevőszék kategorikusan kijelenti, hogy a roma közösség támogatási rendszerén változtatni kell. Ajánlásai szerint elsősorban aktualizálni kell a stratégiát, hogy konkrét és mérhető célokat határozzon meg. A folyamatok digitalizálása, a közpénzek felhasználásának következetes belső ellenőrzése és a kompetenciák letisztázása egyaránt szükséges. Valamint elengedhetetlen a kérdésben releváns minisztériumok közötti együttműködés javítása.

Ha valódi javulást akarunk elérni a marginalizált közösségek életkörülményeiben, és aktívan be akarjuk vonni őket a szlovákiai társadalom életébe, nem elég pénzt költeni formális és gyakran hatástalan projektekre. Lényeges, hogy ezt a pénzt értelmes módon fektessük be, hogy a marginalizált roma közösség tagjai felelősséget vállaljanak a jövőjükért, és hogy az állam célzottan segítse őket ebben a nehéz kihívásban

– összegzett az NKÚ elnöke.

A számvevőszék egyúttal külön felszólította Munka-, Szociális és Családügyi Minisztériumot –  mint az európai pénzügyi támogatások gazdaságos és törvényes felhasználásáért felelős szervet –, hogy vizsgálja meg a romaügyi hivatal működését a megállapítások súlyának fényében.