СПІЛЬНО БАЧЕННЯ  ::  ІНОЗМІ
Переклади, аналітика, моніторинг - Україна (і не лише) очима іноземних ЗМІ
         Головна        
        Політика        
      Human rights      
  Міжнародні відносини  
        Культура        
          Спорт         
        Більше...       

Знайдено на сайті:Új Szó
Мова:14 (Hungarian / magyar)
Заголовок:

Reggeli gyors: Pellegrini kisegítette Ficót, a koalíció összeomlóban és egy halott ukrán hajléktalan

Резюме: Reggeli gyors: Pellegrini kisegítette Ficót, a koalíció összeomlóban és egy halott ukrán hajléktalan
Lajos P. János

Peter Pellegrini teret adott a koalíciós pártok elnökeinek, hogy deklarálják, nem akarják kiléptetni az országot az EU-ból és a NATO-ból. Erre azonban azért volt szükség, mert Robert Fico és néhány társa egyre jobban Putyinhoz dörgölőzik, és már senki sem hiszi el nekik, hogy fontosak számukra a nyugati szövetségesek. Reggeli hírösszefoglalónkban beszámolunk a koalíció szenvedéséről a parlamentben, és az ukrán hajléktalan haláláról, akit valószínűleg nem rendőrök vertek agyon, de megpróbálták ezt eltussolni.

Kapcsolódó cikkünk
Pozsony |

Peter Pellegrini köztársasági elnök kedden a koalíciós pártok és a KDH képviselőivel tárgyalt az ország külpolitikai irányvonaláról. A találkozóra meghívást kapott a PS és az SaS is, de ők ezt elutasították, a Szlovákia mozgalmat pedig meg sem hívta az államfő. Robert Fico a parlamentben rögzítené Szlovákia külpolitikai irányvonalát néhány alapvető kérdésben, és kijelentette, a koalíció nem készül az ország „kiléptetésére” az EU-ból és a NATO-ból. 

Nem mindenkit hívott meg és a meghívottak közül sem vett részt mindenki a Peter Pellegrini köztársasági elnök által szervezett megbeszélésen, amelynek témája Szlovákiai külpolitikai irányvonala volt. Az államfő a Smer, a Hlas és az SNS elnökei mellett meghívta a három ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia (PS), a KDH és az SaS elnökeit is. Igor Matovičról, a Szlovákia mozgalom elnökéről azonban megfeledkezett, a PS és az SaS elnökei pedig elutasították a meghívást. 

Pellegrini: senki sem készíti elő a kilépést 

A találkozó után Peter Pellegrini arról beszélt, hogy Szlovákia szilárd tagja az EU-nak és a NATO-nak. 

A koalícióból senkinek sem érdeke a kilépés sem az EU-ból, sem a NATO-ból. Nem kell azonban idegeskedni, ha világosan beszélünk a két szervezet problémáiról

 – jelentette ki Pellegrini. Az államfő szerint „senki nem is készíti elő, nem szervezi és nem is feltételezi, hogy Szlovákia jövője a két szervezeten kívül lenne”. Bírálta a PS és az SaS elnökeit, mert elutasították a meghívását. Szerinte akkor ők is látták volna, hogy a kormányellenes tiltakozó akcióknak, amelyek egyik témája éppen az unióból és a NATO-ból való kilépés, nem megalapozottak. 

Fico: hazugsággal viszik utcára az embereket 

Pellegrini külön sajtótájékoztatót tartott a három koalíciós párt elnökével, a KDH azonban elnöke egyedül állt a kamerák elé. Robert Fico kijelentette, hogy nem fog mentegetőzni a kormányellenes tüntetéseken elhangzott állítások miatt, mert azokat hazugságnak tartja. 

Szlovákia európai uniós tagsága és a NATO-tagsága megkérdőjelezhetetlen

 – jelentette ki Fico. Hozzátette azonban, hogy aktívan képviselni fogják Szlovákia érdekeit ezekben a szervezetekben. A korábban hirdetett „négy égtáj külpolitikát” most egyik koalíciós pártelnök sem említette, nem szóltak az Oroszországhoz fűződő viszonyhoz, és Ukrajnát is csak óvatosan említették meg. 

A parlamentben rögzítenék a külpolitikai irányvonalat 

Fico szeretné elérni, hogy a parlament fogadjon el egy dokumentumot, amelyben rögzítenék az ország álláspontját a legfontosabb külpolitikai témákban. A kormányfő szerint ezek a témák lehetnének az Európai Unió reformja, amelyet szerinte az EU vezetői is fontosnak tartanak.

Az EU vezetői is elismerik, hogy veszítjük el gazdasági versenyképességünket 

– mondta Fico. Emellett megvitatná a minősített többséggel történő szavazás bevezetését az Európai Tanácsban, az unió gazdaságpolitikájának módosítását, habár ez utóbbi esetében kizártnak nevezte, hogy a kohéziós politikát és a mezőgazdaság támogatások nagyobb mértékben történő átalakítását. Újra megerősítette, hogy a kultúretikai kérdésekben mindenképpen meg akarja őrizni az önálló döntéshozatalt, erre vonatkozik a napokban bemutatott alkotmánymódosítási javaslata is. Az ellenzékkel meg akarja vitatni a biztonságpolitikai kérdéseket, illetve a védelmi kiadások radikális növekedését. Ez utóbbira várhatóan igényt tart majd Donald Trump, az USA elnöke, aki szerint Európának sokkal többet kellene költenie a védelmére. 

A megvitatásra váró témák közt említette még az ország és Európa energiabiztonságát. Szerinte van lehetőség arra, hogy újra elinduljon az Ukrajnán keresztül történő gázszállítás, a nyersanyag azonban nem orosz forrásból származna. 

Ez nemcsak Szlovákia, hanem egész Európa számára előnyös lenne

 – mondta Fico. Ezt a lehetőséget Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is elképzelhetőnek tartotta a közelmúltban, Fico azonban akkor nem reagált erre kedvezően. A kormányfő utolsó témaként az illegális migráció megállítását és a terrorizmus elleni harcot említette. 

Kapcsolódó cikkünk

Peter Pellegrini államfő jövő hétre kerekasztal-tárgyalásra hívta a három kormánypárt, valamint három parlamenti ellenzéki párt elnökét, hogy az ország külpolitikai irányvonaláról beszélgessenek. Az ellenzéki SaS és a Progresszív Szlovákia azonban már jelezte, nem vesznek rászt a találkozón.

Ebben a helyzetben csak egy kerekasztal-beszélgetésre van szükségünk, ennek a tárgyalásnak pedig az előrehozott választásokról kellene szólnia

- utasította el Peter Pellegrini meghívását a Progresszív Szlovákia. Az SaS szintén a távolmaradás mellett döntött, mivel úgy vélik, az államfő csak trükközik. 

Tartózkodó ellenzék

Még január elején arra kértük az elnököt, találkozzon az ellenzéki pártok képviselőivel. Egyértelműen fel szerettük volna szólítani az államfőt, hogy lépjen fel a kormány azon kijelentései ellen, amik megkérdőjelezik szilárd gyökereinket az EU-ban és a NATO-ban. Sajnos az elnök három hétig nem reagált a felhívásunkra

- szögezték le.

Az SaS azt állítja, hogy Peter Pellegrini még mindig részt vállal a Hlas irányításában, Robert Fico pedig nem hiteles tárgyalópartner. A KDH egyelőre nem reagált az államfő meghívására, az Igor Matovič vezette Szlovákia mozgalmat pedig egyáltalán nem várták az elnöki palotába.

Peter Pellegrini is reagált a PS és az SaS döntésével kapcsolatos bejelentésre. Az államfő szerencsétlennek és felelőtlennek tartja, hogy a távolmaradás mellett tették le a voksukat, azt azonban leszögezte, a meghívása a továbbiakban is érvényes, így örülne neki, ha átgondolnák a részvételt.

Hosszas hallgatás után a KDH elnöke, Milan Majerský jelezte, a többi ellenzéki párttól eltérően, ők elfogadják Pellegrini meghívását.

Felszólítjuk Pellegrini elnököt, hogy álljon a béke és az igazság oldalára, ahogy azt Michal Kováč is tette a múltban

 - közölte Milan Majerský.

A kormánypártok jelen lesznek

Az Andrej Danko vezette SNS már közvetlenül Pellegrini meghívását követően igent mondott, mostanra pedig az államfő egykori pártjának jelenlegi elnöke, Matúš Šutaj Eštok is közölte, jelen lesznek. A Hlas élén álló Šutaj Eštok azt sem mulasztotta el megemlíteni, hogy az ellenzék félrevezeti és hecceli az embereket. 

Az ellenzéket csak Majerský képviselte 

Milan Majerský, a KDH elnöke nem kapott lehetőséget a közös sajtótájékoztatóra Peter Pellegrinivel, ő csak egy rövid tájékoztatót tartott újságíróknak, az elnöki palotában. Megerősítette, hogy a koalíciós pártok elnökei is az EU és a NATO-tagság megőrzését támogatták a találkozón. „Ezt megerősítette mindhárom pártelnök” – mondta Majersky. 

Szerinte azonban egyes koalíciós politikusoknak, például Tibor Gašparnak és Robert Ficónak is voltak „szerencsétlen kijelentései” az EU-ról és a NATO-ról. 

A tüntetőkkel megtelt terek a koalíciós politikusok kijelentésere adott reakció volt, nem »hazugság« vitte őket utcára

 – kommentálta Fico korábbi kijelentését Majerský. Ő részt vesz a pénteki kormányellenes tiltakozáson is.

A PS azzal magyarázta a távolmaradást, hogy azzal csak a kormány külpolitikai irányvonalát támogatná. 

Követeljük, hogy a köztársasági elnök kerekasztalok szervezése helyett inkább kompenzációs intézkedéseket kérjen a kormánytól a gazdasági nehézségek enyhítésére 

- jelentette ki Michal Šimečka, a PS elnöke. Az SaS azt hangsúlyozta, Pellegrini megkésett ezzel a találkozóval, ezért nincs értelme részt venni rajta. 

Kapcsolódó cikkünk

Bár a koalíció politikusai az elmúlt napokban mindent megtettek azért, hogy töretlen egységüket demonstrálják, nehezen jött össze az ígért többség. Csak második próbálkozásra sikerült megnyitni a keddi rendkívüli ülést.

Nem indult zökkenőmentesen a parlamenti keddi rendkívüli ülése, amely megnyitásakor első körben mindössze 75 képviselő jelent meg. A házelnök-helyettes, Peter Žiga (Hlas) 30 perces szünetet hirdetett, második próbálkozásra végül összejött a vita megnyitásához szükséges, szűkre szabott, 76 fős többség.

Váratlan átigazolás

Alig néhány perccel az ülés kezdete előtt a Hlas lázadó képviselői között számon tartott Roman Malatinec bejelentette, csatlakozik Rudolf Huliak Nemzeti Koalíciójához, amely így 4 tagot számlál majd.

Roman Malatinec úgy döntött, hogy elfogadja a meghívásunkat

- tájékoztatta a sajtó képviselőit Huliak, aki egyúttal azt is megjegyezte, a továbbiakban is támogatni kívánják a koalíciót. Rudolf Huliak arról is beszámolt, a párt következő kongresszusán Malatinec kulturális alelnöki tisztséget kap.

A Hlas egyik alapítójaként nem volt könnyű meghozni ezt a döntést

- szögezte le Roman Malatinec, aki távozását azzal indokolta, hogy az általa fontosnak tartott kultúrális és regionális témák már nem kaptam elég teret a Hlasban. Huliakot korábbról ismeri, működtek is együtt, így egyenes volt a Nemzeti Koalíció felé vezető útja. Elmondása szerint azt követően határozott a távozáról, hogy találkozott a kulturális tárca vezetőjével, Martina Šimkovičovával (SNS-jelölt). Az egyeztetésről mindössze annyit árult el, hogy másfél órán át tartott, de nem sikerült kompromisszumra jutniuk a miniszterrel.

A Hlas is meglepődött

Róbert Puci, a Hlas frakcióvezetője kedd délelőtt még úgy nyilatkozott, garantálja, hogy a tömörülés 25 képviselője támogatni fogja az ülés megnyitását. Ebből a kijelentésből az következik, hogy számoltak Roman Malatinec szavazatával. Végül maga Puci is beismerte, meglepte őket egykori kollégájuk távozásának híre. Állítása szerint gyakorlatilag órák alatt változik a parlamenti helyzet, mivel hétfő este teljesen más ígéretet kapott a honatyáktól.

Csak pozícióra hajtanak, vélhetően zsarolni fogják majd a kormánypártokat

- jelentette ki Róbert Puci, aki csak kedden értesült Malatinec távozásáról.

A Hlas mellett a legkisebb kormánypárt, az SNS is reagált a fejleményekre. Roman Michelko (SNS) elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy Rudolf Huliak és csoportja gyakorlatilag akkora többséghez jutott, hogy bármikor ellehetetleníthetik a törvényhozás munkáját.

Amikor hárman voltak, akkor még megvolt a 76, így csak a kormányzást nehezítették, most pedig blokkolhatják a parlamentet

- magyarázta Michelko, aki szerint Huliak létszámnövelő húzása után nem kizárt, hogy az általuk vágyott minisztériumot is elnyerhetik a lázadók.

Kapcsolódó cikkünk
Pozsony |

Kedden (február 4.) kezdődik az idei év első rendes parlamenti ülése, amely akár a kormánykoalíció sorsát is eldöntheti. A tét hatalmas: amellett, hogy a parlamenti szavazás megmutathatja, képes-e még Robert Fico (Smer) miniszterelnök többséget állítani maga mellé, az is eldől, hogy sikerül-e jóváhagyni azokat az egészségügyi törvényeket, amelyekkel Kamil Šaško meggátolhatja az orvosok tömeges felmondását.

A parlament ülésén végre választ kaphatunk arra a kérdésre, amely az utóbbi hetekben a szlovákiai sajtót oly sokat foglalkoztatta: kiderül, valójában mennyi szavazata van a Smer–Hlas–SNS alkotta koalíciónak. A helyzet az elmúlt napokban csak bonyolódott, miután a Hlas kizárta a pártból a két elégedetlenkedő képviselőjét, Samuel Migaľt és Radomír Šalitrošt.

Azóta még inkább zajlanak a találgatások, hogy a 2023-as parlamenti választáson szerzett 79 mandátumból mennyit is tudhat magáénak a koalíció. A helyzetet csak bonyolítja, hogy a koalíciós pártok képviselői egymásnak is ellentmondó nyilatkozatokat tesznek: Robert Kaliňák (Smer) védelmi miniszter a TA3 vasárnapi vitaműsorában továbbra is 79 voksról beszélt, viszont ugyanazon a napon Michal Bartek, a Hlas parlamenti képviselője az STVR 5 perc múlva 12 című műsorában 77 szavazattal számolt.

Kapcsolódó cikkünk

A kormánykoalíció képviselői továbbra is meg vannak győződve róla, hogy egyáltalán nincs veszélyben az egészségügyi törvények elfogadása, amik február 4-én kerülnek a parlament elé, ezt pedig az STVR 5 perc múlva 12 című műsorában is leszögezték. Az ellenzék azonban a javaslat problémás passzázsai miatt kongatja a vészharangot.

Michal Bartek (Hlas) úgy véli, a pártjuk egészségügyi minisztere, Kamil Šaško által előkészített egészségügyi törvényjavaslatok valóban javítják a páciensek helyzetét, így meg van róla győződve, hogy a Hlas lázadói is támogatni fogják a módosításokat.

Marián Viskupič (SaS) szerint senki nem hunyhat szemet afelett, mennyibe kerül majd a változtatások végrehajtása.

Egyik extrémből a másik extrémbe csúsztak 

– értékelte Šaško tervezetét Ján Horecký (KDH), aki egyértelműen kijelentette, hogy a koalíció kapitulált, és teljesen figyelmen kívül hagyta az orvosokat.

79 helyett 77

Bár a védelmi miniszter, Robert Kaliňák a TA3 vitaműsorában egyértelműen leszögezte, hogy a koalíciónak még mindig 79 szavazata van a parlamentben, Michal Bartek az STVR-en 77 képviselőről beszélt. Nyilatkozatából pedig egyértelműen kiderült, hogy a koalíció nem számol a Hlasból kizárt két politikussal (Samuel Migaľ és Radomír Šalitroš).

Ugyanakkor nem Bartek volt az egyetlen, aki nagy beismerést tett. Roman Michelko (SNS) jelezte, azok után, hogy a nemzetiek vezetője, Andrej Danko hajlandó volt elengedni a házelnöki pozíciót, elvárják, hogy a Hlas is viszonozza a gesztust. Michelko feltehetően arra gondolt, szeretnék, ha a Hlas lemondana róla, hogy a kulturális tárca egykori vezetője, Daniel Krajcer is az STVR tanácsának tagja legyen.

Roman Michelko azt sem zárta ki, hogy a Rudolf Huliak körül tömörülő egykori SNS-es képviselők valamilyen pozíciót kaphatnak, a Matúš Šutaj Eštok által végrehajtott kizárást pedig mesterfogásnak nevezte. Michelko értesülései szerint a lázadó hlasosokra nem várnak hasonló engedmények, Roman Malatinec feltehetően nem lesz államtitkár a kulturális tárcánál, de a kulturális miniszter, Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) általuk javasolt leváltása se kerül napirendre.

A koalíció politikusainak kijelentéseiben azonban egy közös mindenképpen van: más-más variációban ugyan, de többséggel számolnak.

Úgy tűnik, Huliakékat meggyőzték

A kormánykoalíció sorsát és az ország jövőbeli politikai irányultságát a következő ülésen három alapvető kérdés döntheti el:

  • hogyan szavaz az SNS frakciójából ősszel kilépett három képviselő, Rudolf Huliak, Pavel Ľupták és Ivan Ševčík;

  • hajlandó-e együttműködni a koalícióval a Hlasból kitiltott két képviselő, Samuel Migaľ és Radomír Šalitroš;

  • hogyan viszonyul majd a voksoláshoz Ján Ferenčák és Roman Malatinec, az a két hlasos képviselő, aki tavaly decemberben szintén együttműködött a lázadó Migaľlal és Šalitrošsal, őket azonban nem zárták ki a pártból.

     

Ami az első kérdést illeti, a koalíció képviselőinek hétvégi nyilatkozatai alapján úgy tűnik, hosszú győzködés után ismét sikerült a saját oldalukra állítaniuk Huliakékat, akik ősszel durván összevesztek az SNS pártelnökével, Andrej Dankóval. Az őszi ülésszakban gyakran nem is jelezték részvételüket a koalíciós javaslatokról szóló szavazások során, viszont olyan kulcsfontosságú pillanatokban, mint a 2025-ös állami költségvetés elfogadása, segítő kezet nyújtottak.

Viszonylag hamar nyilvánvalóvá vált, hogy Huliakék magasabb pozíciókat akarnak szerezni az államigazgatásban – ne feledjük, 2023-ban Huliak környezetvédelmi miniszter szeretett volna lenni, de az akkori köztársasági elnök, Zuzana Čaputová nem volt hajlandó kinevezni őt, így lett Tomáš Taraba (SNS-jelölt) a tárcavezető.

Roman Michelko, az SNS képviselője az STVR már említett vitaműsorában elárulta, Huliakék valamilyen formában részesedést szerezhetnek a hatalomban, de hogy ez pontosan milyen pozíciókat jelent, nem árulta el.

„Koalíciós válságban voltunk, de jelen pillanatban már látom a fényt az alagút végén”

– fogalmazott a képviselő.

Káosz a Hlasban

A Hlas képviselői kapcsán a helyzet bizonytalanabbnak tűnik. Tekintettel arra, hogy Migaľ és Šalitroš távozása korántsem volt zökkenőmentes – Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter, a Hlas elnöke például csalódásnak nevezte Migaľt, aki a Denník N-nek adott interjújában komolyan bírálta volt pártja működését –, nehezen elképzelhető, hogy a két képviselő beáll a koalíció javaslatai mögé.

Pár nappal ezelőtt Migaľ közzétett egy nyílt levelet a Facebook-oldalán, melyben arra figyelmeztet, hogy a rendőrség és az ország biztonsági szervei nyomoznak utánuk, amit ők a hatalommal való visszaélés egyértelmű megnyilvánulásának tekintenek. Éppen ezért felszólították a miniszterelnököt, mielőbb rendezze a helyzetet.

„Ilyen nyomás alatt az ügy megoldásáig nem fogunk szavazni parlamentben”

– olvasható a levélben, melyet Migaľon és Šalitrošon kívül a nem kitiltott képviselők, Ferenčák és Malatinec is aláírtak.

A képet árnyalja, hogy az utóbbi kettő korántsem bírálja olyan vehemensen a pártját, mint például Migaľ. Arról is terjednek információk, hogy Malatinecnek felajánlották a kulturális minisztérium államtitkári posztját, bár Šutaj Eštok ezt cáfolta.

És hogy a matematika még bonyolultabb legyen: Migaľ a Rádio Expres vitaműsorában már azt sem zárta ki, hogy a februári ülésen bizonyos körülmények között hajlandóak lennének beállni az egészségügyi törvények mögé.

Az egészségügy működése múlik a parlamenten

Akár megoldódott a koalíció belső válsága, akár nem, annyi bizonyos, hogy a parlament működésében mindenképpen problémák merültek fel. A februári ülésen ugyanis eredetileg több tucat napirendi pontról kellett volna szavazni, de a kialakult helyzet miatt csak két halaszthatatlan törvény módosításáról döntenek, az építésügyi és az egészségügyi törvényről.

Utóbbinak hatalmas tétje van, hiszen ezen áll vagy bukik a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) tömeges felmondási akciója. Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter tavaly decemberben azzal tudta meggyőzni a szakszervezet képviselőit, hogy februárban a parlament jóváhagyja az általuk követelt törvénymódosításokat. Peter Visolajský, az LOZ vezetője leszögezte, figyelemmel kísérik a parlament eseményeit, és ha a koalíció február végéig nem foglalja jogszabályba, amiről a miniszterrel megegyeztek, újra beadják a felmondásokat.

Kapcsolódó cikkünk
Pozsony. |

Tizenegy nappal a határidő előtt sikerült megegyeznie az Orvosszakszervezetnek (LOZ) és az egészségügyi minisztériumnak az utolsó vitás kérdésekben is. A kormány és a szakszervezet az ágazati szociális béke helyreállításáról szóló szerződésben rögzítették a megállapodást, amit a kabinet pénteken hagyott jóvá. A koalíciónak két hónapja van, hogy teljesítse a szerződés bizonyos pontjait. 

Elmúlt a veszély a kórházak feje fölül, az Orvosszakszervezet (LOZ) megállapodott az egészségügyi minisztériummal, a szakszervezet aláírja a megállapodásról készült szerződést a kormánnyal. „A szerződés a szociális béke helyreállításáról az egészségügyben” – című, a mellékletekkel együtt mintegy 30 oldalas dokumentum leírja a kormány és a LOZ kötelességeit is. A dokumentumot a kormány fogadta el, és a kormány nevében Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter írta alá.

Az egészségügyi miniszter elégedett a szerződéssel, amely szerinte egy bölcs kompromisszum. 

Ha az eredmény nem kompromisszum lett volna, akkor erre elsősorban a páciensek fizetnek rá

 – mondta a megállapodás után a miniszter.  

Peter Visolajský, a LOZ elnöke megköszönte a pácienseknek, hogy türelmesek voltak. 

Köszönöm a több mint 3340 orvosnak is, hogy kitartottak

 – mondta Visolajský. Szerinte ezzel az orvosok elérték azt is, hogy a korábban megígért mértékben emelkedik majd a fizetése az egészségügyi nővéreknek, a pszichológusoknak, egészségügyi asszisztenseknek és még több más munkakörben dolgozóknak. 

A LOZ feladata elsősorban az, hogy elérje: a tiltakozóakciójába bekapcsolódott orvosok vonják vissza a felmondásukat. 

Az orvosok a szerződés értelmében visszavonják az ügyeleti szolgálatok lemondását is, mintegy 1500 kórházi orvos ugyanis írásban deklarálta, hogy nem vállal ügyeletet, ha már kimerítette a túlórakeretét. Ez több kórházban az ünnepi ügyelet ellehetetlenülését eredményezte volna karácsony alatt. 

A kormány elérte azt, hogy az év végéig már nem kell összehívnia a parlamentet, a dokumentumban vállalt törvénymódosításokat elég február végéig elfogadtatni. Ha ez nem sikerül, az orvosok felmondása március 1-jén életbe lép. 

A LOZ egyik eredménye, hogy az orvosok bére a 2022-es memorandumnak megfelelően mintegy 9,6 százalékkal emelkedik, de ez csak azokra az orvosokra vonatkozik, akik legalább 50 százalékos részmunkaidőben a kórházban dolgoznak, és nincs mellette rendelőjük.  

Kapcsolódó cikkünk
Pozsony |

Kamil Šaško egészségügyi miniszter megerősítette, hogy a 19 pontból csak négyben van még véleménykülönbség, és azok teljesítése sem elsősorban a kormányon múlik. Néhány pont a kórházak szövetségeinek és az orvosi kamarának sem tetszik. A LOZ-zal folytatott tárgyalások eredményeivel ma a kormány is foglalkozik. 

A kormány egyáltalán nem foglalkozott a veszélyhelyzet kihirdetésével, jelentette ki a kormány ülése után Kamil Šaško egészségügyi miniszter. 

Tájékoztattam a kormányt a tárgyalások jelenlegi állásáról, de nem foglalkoztunk a veszélyhelyzet kihirdetésével

 - mondta a miniszter. Néhány dokumentumot elfogadott azonban a kormány a szakszervezettel folytatott tárgyalásoknak megfelelően. 

Visszafogott kommunikációt kért a miniszter

Az egészségügyi tárca vezetője kérte a kormányfőt és a minisztereket is, hogy visszafogottan nyilatkozzanak a tárgyalásokról. 

Én is nagyon visszafogott leszek, nem megyek bele semmilyen nyilvános üzengetésbe, a tárgyalások a fontosak

 - jelentette ki az egészségügyi miniszter.  

A kormány a LOZ követelésének megfelelően módosította korábbi határozatát, amely a kórházak részvénytársasággá való átalakítását tiltotta. Az eredeti határozatban csak az egészségügyi minisztérium hatáskörében lévő kórházak szerepeltek, most hozzátették a belügyminisztérium és a védelmi minisztérium kórházait is.  

Kamil Šaško egészségügyi miniszter szerint ez is a kormány kompromisszumkészségét mutatja. 

A szakszervezetnek szerintem semmi köze ahhoz, hogy a kórházak milyen gazdasági formában működnek, ennek ellenére eleget teszünk a kérésüknek

 - jelentette ki a miniszter. Az egészségügyi minisztérium folyamatosan azt állította, hogy nem készülnek a kórházak átalakítására, de a pénzügyminisztérium nem zárta ki ennek a lehetőségét. 

A kabinet létrehozta a megkötendő memorandum betartását a jövőben ellenőrző bizottságot is. Ebben négy tagot a szakszervezetek, négyet pedig a kormány delegálhat, és közösen irányítják a testületet. “Ilyen bizottság létrehozását már az előző memorandum is előírta, de annak megkötésétől, vagyis 2022-től nem alakult meg” - figyelmeztetett Šaško. Elismerte ugyan, hogy ez a kormány felelőssége is, de a szakszervezetek sem erőltették a megalakítását.

Kicsi az esélye a parlamenti ülésnek

Valószínű azonban, hogy nem teljesülnek majd határidőre, vagyis december végéig a LOZ-nak azok a követelései, amelyek törvénymódosítást igényelnek. Tomáš Taraba (SNS) környezetvédelmi miniszter legalábbis nem tartja valószínűnek, hogy az év végéig összehívják a parlament rendkívüli ülését. Erre lenne ugyanis szükség ahhoz, hogy még tudjanak törvényeket módosítani. Taraba szerint az egészségügyi miniszter bírja a kormány bizalmát, és holnapig (csütörtök) „intenzív tárgyalásokat folytat” a LOZ-zal. Kamil Šaško egyelőre nem szabott semmilyen határidőt a tárgyalásoknak. 

Egyre több orvos mondja fel a szolgálati ügyeletet

Közben erősödik az orvosok másik tiltakozóakciója: egyre többen jelentik be, hogy a törvényben előírtnál nem vállalnak több éjszakai és hétvégi ügyeletet. Ez akár már most is megbéníthatja az egyes kórházak működését, ráadásul a karácsonyi ünnepek alatt is csak ügyeleti rendszerben működnek a kórházak. 

A pozsonyi gyerekkórházban 138, az érsekújvári kórházban 111 orvos jelentette be, hogy nem vállalnak éjszakai ügyeletet. 

Ez utóbbiban mintegy 250 orvos dolgozik, vagyis csaknem fele nem akar éjszaka ügyelni. 

Kapcsolódó cikkünk
Pozsony |

Robert Fico kormányfő azért nem tárgyal az orvosokkal, mert megmentették az életét, az ellenzék szerint azonban ezzel csak hárítja a felelősséget. Az egészségügyi miniszter ma is tárgyalt volna a LOZ-zal a felmondásokról, de az orvosok képviselői szerint váratlanul lemondta a megbeszélést. A kórházszövetség négy vitás pontot jövő évre hagyna, szerinte ezzel megoldható lenne az orvosok felmondása miatt kialakult helyzet. De nem bíznak a gyors megoldásban. 

Fico nem tárgyal az orvosokkal, mert megmentették az életét 

Robert Fico kormányfő továbbra sem avatkozik bele az Orvosszakszervezettel (LOZ) folyó tárgyalásokba. Míg korábban azt mondta, hogy ez nem „miniszterelnöki téma”, majd külföldi tárgyalásai voltak, most teljesen új magyarázattal állt elő.

Túlságosan szubjektív és emotív vagyok, ha erről a témáról van szó. Nem szívesen tárgyalnék azokkal az emberekkel, akik megmentették az életemet

 – utalt a májusi merénylete utáni kezelésekre Fico. Szerinte ez számára összeférhetetlenséget jelent, ezért nem avatkozhat bele a tárgyalásokba. 

A kormányfőt a besztercebányai egyetemi kórházban kezelték, a Denník N szerint ott 224 orvos felmondása jár le december végén, 216 pedig nem vállal további éjszakai és hétvégi szolgálatot.  

PS: összeomolhat az egészségügy, Fico nem bújhat el 

Az ellenzék szerint összeomolhat az egészségügy, ha a kormány nem kezeli helyesen a helyzetet. „Rendkívül súlyos helyzetben vagyunk, csak néhány napunk van karácsonyig, és az emberek nem tudják, hogy januárban kapnak-e kórházi ellátást, de már abban sem lehetnek biztosak, hogy karácsony alatt megkapják-e az ellátást” – mondta Michal Šimečka, a PS elnöke. 

A PS elnöke szerint a miniszterelnök megengedhetetlen módon hallgat. „Elfogadhatatlan az a magyarázat, hogy összeférhetetlenség lenne, ha beavatkozna a tárgyalásokba” – mondta Šimečka. – 

Az ő feladata az ország irányítása, nem bújhat el, minden ember azt várja, a Smer választói is, hogy elvégzi a munkáját.

 Szerinte jobb lenne, ha a kormányfő lemondana, ha már nem tudja ellátni a munkáját, amit ráadásul senki sem kényszerített rá, és jó fizetést kap érte.

Kapcsolódó cikkünk
Pozsony |

Alig két héttel az orvosok felmondási idejének lejárta előtt a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) és Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter azon vitázik, kikkel kellene tárgyalóasztalhoz ülni és kikkel nem.

Šaško hétfő délutánra összehívta az ágazati érdekegyeztető tanácsot, vagyis az összes egészségügyi szakszervezetet és az egyéb érintett intézményeket, hogy megoldást találjanak az orvosok tömeges felmondása miatt kialakult egészségügyi válsághelyzetre. A tárcavezető ezen a héten le akarja zárni az orvosszakszervezettel folytatott vitát.

Kapcsolódó cikkünk
Pozsony |

Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter nyílt levelet írt az orvostársadalomnak, melyben állítja, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) 19 követeléséből 16-ot már teljesítettek. A tárcavezető december 20-ig pontot akar tenni a felmondásokkal kapcsolatos ügy végére.

Šaško állítja, az LOZ követeléseinek túlnyomó többségét már teljesítették, vagy pedig a jövő év első negyedévében teljesíteni fogják. A miniszter szerint már csak három olyan pont van, amelyben nem sikerült megállapodniuk. Az első az orvosok béremelésének csökkentése (az eredetileg tervezett 9,7 százalékos növekedés helyett 6,4 százalékos), a második a pozsonyi csúcskórház felépítése, a harmadik pedig egy technikai részlet a memorandum elfogadásáról, amely gyakorlatilag automatikusan teljesül, ha minden egyes pontban megállapodnak.

Sürget az idő

Ami a béremelést illeti, Šaško szerint valójában ez okozza a legfőbb problémát a Szlovák Orvosszakszervezet képviselőinek, holott Peter Visolajský, az LOZ vezetője folyamatosan hangsúlyozza, számukra a fizetés a legkevésbé fontos ügy.

A pozsonyi csúcskórház kapcsán pedig a tárcavezető a TA3 vasárnapi vitaműsorában úgy fogalmazott, nem gondolja, hogy az orvosoknak kellene dönteniük arról, hol épüljön fel egy ilyen intézmény, de így is hajlandó egyeztetni velük a kérdésről. Megjegyezte, legkésőbb 2025 első negyedévében megszületik a döntés arról, hol épül fel a csúcskórház, amelyet eredetileg a főváros Rázsochy városrészében terveztek felhúzni, de az előző egészségügyi miniszter, Zuzana Dolinková (Hlas) bejelentette, végül a főrévi városrészbe helyezik át.

Šaško azt kérte az orvosszakszervezettől, legkésőbb hétfőig fogalmazzanak meg egy világos álláspontot, főként a bérek kérdésében. Kedden van lehetőségük tárgyalóasztalhoz ülni, hogy a szerdai kormányülésen érdemi lépéseket is elfogadhasson a kabinet.

A miniszter abban bízik, hogy december 20-ig sikerül pontot tenni az ügy végére.

Érdekvédelem helyett politizálás?

Az orvosoknak címzett nyílt levél egyfajta gesztusként is szolgált, mivel Šaško nemrégiben azt mondta, ő már nem kívánja kommentálni Visolajský kijelentéseit. Az említett vitaműsorban most arról beszélt, szerinte az LOZ vezetője valójában nem is akar megegyezni, amit az is bizonyít, hogy állandóan változtat a követelésein. Šaško úgy véli, amit Visolajský csinál, az nem érdekképviselet, hanem politizálás.

Kapcsolódó cikkünk
Pozsony |

Miután a parlament elfogadta a módosítást, amely akaratuk ellenére is munkára kényszerítheti az orvosokat, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) képviselői a köztársasági elnökhöz fordultak. A Peter Visolajský vezette szervezet felszólította Peter Pellegrinit, ne írja alá a törvényt. Az államfő azonban figyelmen kívül hagyta a kérésüket.

Pellegrini aláírta a lakosság polgári védelméről szóló jogszabály módosítását, melynek értelmében az orvosoknak a felmondások ellenére is munkába kellene állnia. Döntését azzal indokolta, hogy a betegek nem maradhatnak magukra, egészségügyi ellátás nélkül.

Az államfő így figyelmen kívül hagyta a Peter Visolajský vezette LOZ követelését. 

Ha az egyéneket arra kényszerítjük, hogy dolgozzanak, miközben szabadon döntöttek a távozás mellett, az átlépi a demokrácia határait, és aláássa a demokratikus elveket

- mondta korábban Visolajský, aki azért szorgalmazta az elnöki vétót, mert a szakszervezet jogsértőnek tartja a törvényt.

Bár a pénteki kormányülés fő témája a lakossági energiatámogatás volt, a kabinet azonban az egészségügy készülő összeomlása mellett sem mehetett el szó nélkül. 

Az egészségügyi miniszter, Kamil Šaško (Hlas) beismerte, pénteken sem tárgyalt az LOZ képviselőivel.

A továbbiakban nem kívánok véleményt nyilvánítani Visolajský úr, esetleg a szakszervezet egyes kijelentései kapcsán

- jelentette ki Šaško, majd hozzátette, a Peter Visolajský vezette érdekvédelmi szervezet állításai megtévesztőek, és csapdába vezetik azokat, akik hisznek neki.

Annak ellenére, hogy teljesen elmérgesedett a viszony a szakszervezet képviselői és az egészségügyi miniszter között, Kamil Šaško még mindig optimista. A következő napokban egyenesen az orvosokkal szeretne tárgyalni, ezektől az egyeztetésektől pedig komoly áttörést vár. Állítása szerint egyáltalán nem lesz szükség a rendkívüli helyzet kihirdetésére. 

(denník n, hn)

Šaško vitapartnere, Tomáš Szalay (SaS) a fő problémát abban látja, hogy Robert Fico miniszterelnök nem akar foglalkozni a tömeges felmondás problémakörével. Az SaS parlamenti képviselője nem tartja kizártnak, hogy Fico azért sem szól bele a vitába, mert még mindig ki nem állhatja a Hlas képviselőit, akiknek a többsége egykoron a Smert erősítette. Szalay szerint a kormányfő ezért minden felelősséget a Hlas által jelölt egészségügyi miniszterre hárít.

Šaško azonban tagadta ezt, szerint a miniszterelnök igenis támogatja őt, amit az is bizonyít, hogy a kormány és a parlament gyorsan elfogadta a törvényjavaslatokat, amelyeket a helyzet megoldása érdekében a tárcavezető beterjesztett.

Peter Visolajský a Markíza televízió Na telo című vitaműsorában reagált az egészségügyi miniszter kijelentéseire. Szerinte Šaško továbbra sem teljesítette a szakszervezet követeléseit.

„Adjon nekünk a miniszter időt, és mi máris jövünk tárgyalni”

– jelentette ki. Emellett bírálta a kormányt, amiért erőszakkal akarja munkába kényszeríteni az orvosokat és megismételte, számukra nem a fizetések fontosak, hanem a rendszer megfelelő működése. 

Kapcsolódó cikkünk
Pozsony |

A kormány a vasárnapi, soron kívül összehívott ülésen drasztikus lépésre szánta el magát. A miniszterek úgy döntöttek, kompromisszum helyett kényszermunkával vennék elejét a szlovák egészségügy készülő összeomlásának. A módosítás értelmében az orvosoknak a felmondások ellenére is munkába kellene állnia. Ha az egészségügyi dolgozók ezt megtagadják, egy év börtönt kockáztatnak.

  • Hogyan akadályozná meg a kormány az egészségügy összeomlását;
  • Milyen biztonsági intézkedéseket épített be a tervezetbe az egészségügyi tárca;
  • Születhet -e kompromisszum a kabinet és a szakszervezet között;
  • Mi a véleménye az ellenzéknek a kormány javaslatáról;

A jövő év elején akár 3 400 orvos hiányozhat a szlovákiai kórházakból, december végén ugyanis lejár a felmondási idejük. Az egészségügyi miniszter, Kamil Šaško (Hlas) és a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) képviselői hetek óta tárgyalnak, a felek álláspontja azonban nem közeledik egymáshoz. Mivel a kormány ideje vészesen fogy, a miniszterelnök, Robert Fico (Smer) pedig külföldön tölti a következő napokban, így a kormány vasárnap soron kívül ülésezett.

Drasztikus megoldás

Az egészségügyi tárca vezetőjének javaslatára a miniszterek megállapodtak, hogy a kormány módosítja a lakosság polgári védelméről szóló törvényt. A döntés értelmében a jogszabály a rendkívüli helyzet fogalmával egészül ki, amely az egészségügyi ellátás kritikus elérhetetlenségét is magába foglalja. Amennyiben kihirdetik a rendkívüli helyzetet, az orvosok a felmondások ellenére is kötelesek munkába állni. Ha ezt elmulasztják, akár egy év börtön is várhat rájuk.

A kabinetnek lehetősége lett volna a szükségállapot kihirdetésére, ugyanakkor nem szerettek volna beavatkozni a polgárok személyiségi és szabadságjogaiba, ezért döntöttek a törvénymódosítás mellett. Érdemes megjegyezni, hogy így a kiszabható szankciók is mérsékeltebbek. A változtatás lehetővé teszi továbbá, hogy a kormány csak bizonyos régiókban vezessen be rendkívüli helyzetet.

A számok egyértelműen rámutatnak, hogy a 79 járásból ez jelenleg 12-t érintene 

– hangsúlyozta Kamil Šaško, aki azt is megjegyezte, a kabinet legfeljebb 60 napra hirdethet rendkívüli helyzetet, amit egyszer újabb 60 nappal meghosszabbíthatnak.

Sasko

Betegség kizárva

Szlovákia nem először néz szembe tömeges felmondásokkal. A Radičová-kormány akkori egészségügyi minisztere, Ivan Uhliarik a helyzet stabilizálása érdekében szükségállapotot hirdetett, amit az orvosok többsége kijátszott, mivel betegszabadságra mentek. Ficóék azonban ezzel az eshetőséggel is számoltak. Az érintett egészségügyi dolgozók kizárólag abban az esetben mehetnek majd betegszabadságra, ha azt az adott kerület által kijelölt orvos is jóváhagyja.

Folytatódnak a tárgyalások?

A rendkívüli helyzet kihirdetésére azonban egyelőre nem kerül sor. Šaško kijelentette, folytatja a tárgyalást az orvosokkal, a célja továbbra is egy kompromisszumos megoldás megteremtése. A javaslat biztosította lehetőségekkel kizárólag abban az esetben szeretnénk élni, ha nem jutnak közös nevezőre a szakszervezettel. A Szlovák Orvosszakszervezet úgy véli, a kormány beismerte, nem tudja és nem is akarja megoldani a szlovák egészségügy problémáit. A szakszervezet elnöke, Peter Visolajský egyúttal közölte, az egészségügyi miniszter kijelentéseivel ellentétben nem tájékoztatta őket a következő találkozó időpontjáról.

Ezzel nem tudnak hatni az orvosokra

– üzente Visolajský, aki szerint a módosítás nemzetközi színtéren is szégyent hoz Szlovákiára. Šaško azonban azt állítja, a javaslat összhangban van az alkotmánnyal és a nemzetközi egyezményekkel.

Terror és elnyomás

Az ellenzék szerint a kormány a megállapodás helyett az elnyomást és a terrort választotta, amely következtében még több orvos távozhat Szlovákiából. Egyúttal arra is figyelmeztetnek, hogy az egészségügy a teljes összeomlás felé robog, amely főként a Smer 13 éves kormányzásának tudható be.

A tervek szerint a parlament gyorsított törvényalkotási eljárás keretében tárgyalt a módosításról. Az azonban kérdéses, hogy a szóban forgó szavazás időpontjában lesz -e elég képviselője a koalíciónak. A Rudolf Huliak körül tömörülő rebellis honatyák ugyanis továbbra sem szavaznak együtt a kormánypárti képviselőkkel. Emiatt akár egyetlen elégedetlenkedő honatya is kútba ejtheti a kabinet titkos fegyverének elfogadását. 

Peter Visolajský, az LOZ elnöke azonban nem nézi jó szemmel, hogy az egészségügyi miniszter rajtuk kívül más szereplőket is meghívott az egyeztetésre. Az érdekegyeztető tanács ülésére meghívást kaptak a magánkórházakat és a rendelőket képviselő szervezetek is. Visolajský úgy véli, minél több, eltérő érdekeket képviselő fél vesz részt a megbeszélésen, annál kisebb az esélye annak, hogy konszenzusra jussanak.

Kapcsolódó cikkünk

A Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) bírálja Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi minisztert, amiért az orvosok felmondásával összefüggésben hétfőre összehívta az ágazati háromoldalú érdekegyeztető tanácsot. Véleményük szerint a tárgyalásokat kizárólag a szakszervezet és a minisztérium között kellene lefolytatni, ahogyan azt korábban is kérték a tárcavezetőtől.

Peter Visolajský, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) elnöke a hétfőre tervezett ülésre – amelyre az Agel és a Penta képviselőit is meghívták – válaszul leszögezte, minél több, eltérő érdekeket képviselő fél vesz részt a megbeszélésen, annál kisebb az esélye annak, hogy konszenzusra jussanak.

A szakszervezet ezért ismételten felszólította az egészségügyi tárca vezetőjét, hogy kerülje a médiaszereplést, az érdemi párbeszédre összpontosítson, és szűkebb körben folytassa az egyeztetést.

A háromoldalú tárgyalás hétfőn délután 14:30-kor veszi kezdetét. Az ülést sajtótájékoztató követi.

Kapcsolódó cikkünk
Pozsony |

Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter nyílt levelet írt az orvostársadalomnak, melyben állítja, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) 19 követeléséből 16-ot már teljesítettek. A tárcavezető december 20-ig pontot akar tenni a felmondásokkal kapcsolatos ügy végére.

Šaško állítja, az LOZ követeléseinek túlnyomó többségét már teljesítették, vagy pedig a jövő év első negyedévében teljesíteni fogják. A miniszter szerint már csak három olyan pont van, amelyben nem sikerült megállapodniuk. Az első az orvosok béremelésének csökkentése (az eredetileg tervezett 9,7 százalékos növekedés helyett 6,4 százalékos), a második a pozsonyi csúcskórház felépítése, a harmadik pedig egy technikai részlet a memorandum elfogadásáról, amely gyakorlatilag automatikusan teljesül, ha minden egyes pontban megállapodnak.

Sürget az idő

Ami a béremelést illeti, Šaško szerint valójában ez okozza a legfőbb problémát a Szlovák Orvosszakszervezet képviselőinek, holott Peter Visolajský, az LOZ vezetője folyamatosan hangsúlyozza, számukra a fizetés a legkevésbé fontos ügy.

A pozsonyi csúcskórház kapcsán pedig a tárcavezető a TA3 vasárnapi vitaműsorában úgy fogalmazott, nem gondolja, hogy az orvosoknak kellene dönteniük arról, hol épüljön fel egy ilyen intézmény, de így is hajlandó egyeztetni velük a kérdésről. Megjegyezte, legkésőbb 2025 első negyedévében megszületik a döntés arról, hol épül fel a csúcskórház, amelyet eredetileg a főváros Rázsochy városrészében terveztek felhúzni, de az előző egészségügyi miniszter, Zuzana Dolinková (Hlas) bejelentette, végül a főrévi városrészbe helyezik át.

Šaško azt kérte az orvosszakszervezettől, legkésőbb hétfőig fogalmazzanak meg egy világos álláspontot, főként a bérek kérdésében. Kedden van lehetőségük tárgyalóasztalhoz ülni, hogy a szerdai kormányülésen érdemi lépéseket is elfogadhasson a kabinet.

A miniszter abban bízik, hogy december 20-ig sikerül pontot tenni az ügy végére.

Érdekvédelem helyett politizálás?

Az orvosoknak címzett nyílt levél egyfajta gesztusként is szolgált, mivel Šaško nemrégiben azt mondta, ő már nem kívánja kommentálni Visolajský kijelentéseit. Az említett vitaműsorban most arról beszélt, szerinte az LOZ vezetője valójában nem is akar megegyezni, amit az is bizonyít, hogy állandóan változtat a követelésein. Šaško úgy véli, amit Visolajský csinál, az nem érdekképviselet, hanem politizálás.

Kapcsolódó cikkünk
Pozsony |

Miután a parlament elfogadta a módosítást, amely akaratuk ellenére is munkára kényszerítheti az orvosokat, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) képviselői a köztársasági elnökhöz fordultak. A Peter Visolajský vezette szervezet felszólította Peter Pellegrinit, ne írja alá a törvényt. Az államfő azonban figyelmen kívül hagyta a kérésüket.

Pellegrini aláírta a lakosság polgári védelméről szóló jogszabály módosítását, melynek értelmében az orvosoknak a felmondások ellenére is munkába kellene állnia. Döntését azzal indokolta, hogy a betegek nem maradhatnak magukra, egészségügyi ellátás nélkül.

Az államfő így figyelmen kívül hagyta a Peter Visolajský vezette LOZ követelését. 

Ha az egyéneket arra kényszerítjük, hogy dolgozzanak, miközben szabadon döntöttek a távozás mellett, az átlépi a demokrácia határait, és aláássa a demokratikus elveket

- mondta korábban Visolajský, aki azért szorgalmazta az elnöki vétót, mert a szakszervezet jogsértőnek tartja a törvényt.

Bár a pénteki kormányülés fő témája a lakossági energiatámogatás volt, a kabinet azonban az egészségügy készülő összeomlása mellett sem mehetett el szó nélkül. 

Az egészségügyi miniszter, Kamil Šaško (Hlas) beismerte, pénteken sem tárgyalt az LOZ képviselőivel.

A továbbiakban nem kívánok véleményt nyilvánítani Visolajský úr, esetleg a szakszervezet egyes kijelentései kapcsán

- jelentette ki Šaško, majd hozzátette, a Peter Visolajský vezette érdekvédelmi szervezet állításai megtévesztőek, és csapdába vezetik azokat, akik hisznek neki.

Annak ellenére, hogy teljesen elmérgesedett a viszony a szakszervezet képviselői és az egészségügyi miniszter között, Kamil Šaško még mindig optimista. A következő napokban egyenesen az orvosokkal szeretne tárgyalni, ezektől az egyeztetésektől pedig komoly áttörést vár. Állítása szerint egyáltalán nem lesz szükség a rendkívüli helyzet kihirdetésére. 

(denník n, hn)

Šaško vitapartnere, Tomáš Szalay (SaS) a fő problémát abban látja, hogy Robert Fico miniszterelnök nem akar foglalkozni a tömeges felmondás problémakörével. Az SaS parlamenti képviselője nem tartja kizártnak, hogy Fico azért sem szól bele a vitába, mert még mindig ki nem állhatja a Hlas képviselőit, akiknek a többsége egykoron a Smert erősítette. Szalay szerint a kormányfő ezért minden felelősséget a Hlas által jelölt egészségügyi miniszterre hárít.

Šaško azonban tagadta ezt, szerint a miniszterelnök igenis támogatja őt, amit az is bizonyít, hogy a kormány és a parlament gyorsan elfogadta a törvényjavaslatokat, amelyeket a helyzet megoldása érdekében a tárcavezető beterjesztett.

Peter Visolajský a Markíza televízió Na telo című vitaműsorában reagált az egészségügyi miniszter kijelentéseire. Szerinte Šaško továbbra sem teljesítette a szakszervezet követeléseit.

„Adjon nekünk a miniszter időt, és mi máris jövünk tárgyalni”

– jelentette ki. Emellett bírálta a kormányt, amiért erőszakkal akarja munkába kényszeríteni az orvosokat és megismételte, számukra nem a fizetések fontosak, hanem a rendszer megfelelő működése. 

Kapcsolódó cikkünk
Pozsony |

A kormány a vasárnapi, soron kívül összehívott ülésen drasztikus lépésre szánta el magát. A miniszterek úgy döntöttek, kompromisszum helyett kényszermunkával vennék elejét a szlovák egészségügy készülő összeomlásának. A módosítás értelmében az orvosoknak a felmondások ellenére is munkába kellene állnia. Ha az egészségügyi dolgozók ezt megtagadják, egy év börtönt kockáztatnak.

  • Hogyan akadályozná meg a kormány az egészségügy összeomlását;
  • Milyen biztonsági intézkedéseket épített be a tervezetbe az egészségügyi tárca;
  • Születhet -e kompromisszum a kabinet és a szakszervezet között;
  • Mi a véleménye az ellenzéknek a kormány javaslatáról;

A jövő év elején akár 3 400 orvos hiányozhat a szlovákiai kórházakból, december végén ugyanis lejár a felmondási idejük. Az egészségügyi miniszter, Kamil Šaško (Hlas) és a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) képviselői hetek óta tárgyalnak, a felek álláspontja azonban nem közeledik egymáshoz. Mivel a kormány ideje vészesen fogy, a miniszterelnök, Robert Fico (Smer) pedig külföldön tölti a következő napokban, így a kormány vasárnap soron kívül ülésezett.

Drasztikus megoldás

Az egészségügyi tárca vezetőjének javaslatára a miniszterek megállapodtak, hogy a kormány módosítja a lakosság polgári védelméről szóló törvényt. A döntés értelmében a jogszabály a rendkívüli helyzet fogalmával egészül ki, amely az egészségügyi ellátás kritikus elérhetetlenségét is magába foglalja. Amennyiben kihirdetik a rendkívüli helyzetet, az orvosok a felmondások ellenére is kötelesek munkába állni. Ha ezt elmulasztják, akár egy év börtön is várhat rájuk.

A kabinetnek lehetősége lett volna a szükségállapot kihirdetésére, ugyanakkor nem szerettek volna beavatkozni a polgárok személyiségi és szabadságjogaiba, ezért döntöttek a törvénymódosítás mellett. Érdemes megjegyezni, hogy így a kiszabható szankciók is mérsékeltebbek. A változtatás lehetővé teszi továbbá, hogy a kormány csak bizonyos régiókban vezessen be rendkívüli helyzetet.

A számok egyértelműen rámutatnak, hogy a 79 járásból ez jelenleg 12-t érintene 

– hangsúlyozta Kamil Šaško, aki azt is megjegyezte, a kabinet legfeljebb 60 napra hirdethet rendkívüli helyzetet, amit egyszer újabb 60 nappal meghosszabbíthatnak.

Sasko

Betegség kizárva

Szlovákia nem először néz szembe tömeges felmondásokkal. A Radičová-kormány akkori egészségügyi minisztere, Ivan Uhliarik a helyzet stabilizálása érdekében szükségállapotot hirdetett, amit az orvosok többsége kijátszott, mivel betegszabadságra mentek. Ficóék azonban ezzel az eshetőséggel is számoltak. Az érintett egészségügyi dolgozók kizárólag abban az esetben mehetnek majd betegszabadságra, ha azt az adott kerület által kijelölt orvos is jóváhagyja.

Folytatódnak a tárgyalások?

A rendkívüli helyzet kihirdetésére azonban egyelőre nem kerül sor. Šaško kijelentette, folytatja a tárgyalást az orvosokkal, a célja továbbra is egy kompromisszumos megoldás megteremtése. A javaslat biztosította lehetőségekkel kizárólag abban az esetben szeretnénk élni, ha nem jutnak közös nevezőre a szakszervezettel. A Szlovák Orvosszakszervezet úgy véli, a kormány beismerte, nem tudja és nem is akarja megoldani a szlovák egészségügy problémáit. A szakszervezet elnöke, Peter Visolajský egyúttal közölte, az egészségügyi miniszter kijelentéseivel ellentétben nem tájékoztatta őket a következő találkozó időpontjáról.

Ezzel nem tudnak hatni az orvosokra

– üzente Visolajský, aki szerint a módosítás nemzetközi színtéren is szégyent hoz Szlovákiára. Šaško azonban azt állítja, a javaslat összhangban van az alkotmánnyal és a nemzetközi egyezményekkel.

Terror és elnyomás

Az ellenzék szerint a kormány a megállapodás helyett az elnyomást és a terrort választotta, amely következtében még több orvos távozhat Szlovákiából. Egyúttal arra is figyelmeztetnek, hogy az egészségügy a teljes összeomlás felé robog, amely főként a Smer 13 éves kormányzásának tudható be.

A tervek szerint a parlament gyorsított törvényalkotási eljárás keretében tárgyalt a módosításról. Az azonban kérdéses, hogy a szóban forgó szavazás időpontjában lesz -e elég képviselője a koalíciónak. A Rudolf Huliak körül tömörülő rebellis honatyák ugyanis továbbra sem szavaznak együtt a kormánypárti képviselőkkel. Emiatt akár egyetlen elégedetlenkedő honatya is kútba ejtheti a kabinet titkos fegyverének elfogadását. 

Az egészségügyi miniszter ennek kapcsán úgy fogalmazott, nem érti az LOZ elnökének hozzáállását.

„Ismételten felszólítom őket, hogy vegyenek részt a konstruktív vitában, hogy közösen találjunk megoldást. A szlovák betegnek elsőbbséget kell élvezniük minden érdekkel és a szükségtelen konfliktussal szemben”

– fogalmazott. 

Hangsúlyozta, ha az LOZ képviselői szeretnék, az érdekegyeztető tanács ülése után hajlandó lesz külön is tárgyalni velük, szűkebb körben.

Visolajský az Infovojna dezinformációs rádióban erre úgy reagált, részt vesznek az érdekegyeztető tanácson is, de továbbra sem érti, miért kell ilyen széles körű egyeztetést folytatni. Megjegyezte, kompetensebb személyeket is el tudna képzelni a miniszteri székben, mint Kamil Šaško.

A kórházak már érzik a helyzet súlyosságát, az Érsekújvári Oktató Kórház igazgatója arra figyelmeztet, hogy ha nem lesz megegyezés, ki kell hirdetni a járásban a veszélyhelyzetet. Így tudnák csak stabilizálni az intézmény működését, ahol 75 orvos mondott fel.

Kapcsolódó cikkünk
Érsekújvár |

Tizenegy orvos visszavonta felmondását az Érsekújvári Oktató Kórházban és Rendelőintézetben. Ján Baček kórházi szóvivő tájékoztatása szerint korábban 75 orvos nyújtotta be felmondását és ketten csatlakoztak azokhoz, akik nem hajlandók túlórákat vállalni. 

A kórházi ellátás kritikus elérhetetlenségéről szóló törvény értelmében azokban a kórházakban, ahol kritikussá válik a helyzet az orvosok felmondása miatt, veszélyhelyzetet hirdethetnek 2025. január 1-jétől. 

Az érsekújvári kórház vezetése szerint már most megállapítható, hogy az oktató kórház nem tudja majd biztosítani és garantálni az egészségügyi ellátást. 

A kórház szerint, ahhoz, hogy elkerüljék a betegek életének és egészségének veszélyeztetését, szükséghelyzetet kell kihirdetni az Érsekújvári járásban. Erről azonban a Szlovák Köztársaság kormánya fog dönteni. 

Alapítónk kapott egy jelentést és egy válságtervet, amelyben leírjuk a jelenlegi helyzetet és megindokoljuk, hogy miért van erre szükség a térségünkben

 – áll Ján Baček tájékoztatásában. A kórház alapítója az egészségügyi minisztérium.

A kórházban mintegy 250 orvos dolgozik, vagyis mintegy 25 százalék van tölti most is a felmondási idejét. A legtübben azonban olyan szakorvosok, akiket nem lehet azonnal helyettesíteni. 

A legtöbb felmondás a rádiológiai osztályról és a intenzív gyógyászati klinikáról érkezett, továbbá a sebészeti klinikáról és a balesetsebészetről, de vannak a felmondásukat beadó orvosok közt aneszteziológusok és gyerekorvosok is.

A veszélyhelyzet kihirdetése esetén a kórház normál üzemmódban fog működni, a felmondott orvosokat munkára kötelezhetik. A kórház csak így tudná teljes mértékben biztosítani az egészségügyi ellátást. Az érsekújvári kórház vezetése azonban bízik abban, hogy év végéig megoldódik a helyzet, és végül nem kell veszélyhelyzetet hirdetni az érsekújvári térségben. 

Az egészségügyi minisztérium ma (hétfő) délutánra összehívta az ágazati érdekegyeztető tanácsot, de az Orvosszakszervezet (LOZ) várhatóan nem vesz részt a megbeszélésen. 

Kapcsolódó cikkünk

A Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) bírálja Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi minisztert, amiért az orvosok felmondásával összefüggésben hétfőre összehívta az ágazati háromoldalú érdekegyeztető tanácsot. Véleményük szerint a tárgyalásokat kizárólag a szakszervezet és a minisztérium között kellene lefolytatni, ahogyan azt korábban is kérték a tárcavezetőtől.

Peter Visolajský, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) elnöke a hétfőre tervezett ülésre – amelyre az Agel és a Penta képviselőit is meghívták – válaszul leszögezte, minél több, eltérő érdekeket képviselő fél vesz részt a megbeszélésen, annál kisebb az esélye annak, hogy konszenzusra jussanak.

A szakszervezet ezért ismételten felszólította az egészségügyi tárca vezetőjét, hogy kerülje a médiaszereplést, az érdemi párbeszédre összpontosítson, és szűkebb körben folytassa az egyeztetést.

A háromoldalú tárgyalás hétfőn délután 14:30-kor veszi kezdetét. Az ülést sajtótájékoztató követi.

Kapcsolódó cikkünk
Pozsony |

Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter nyílt levelet írt az orvostársadalomnak, melyben állítja, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) 19 követeléséből 16-ot már teljesítettek. A tárcavezető december 20-ig pontot akar tenni a felmondásokkal kapcsolatos ügy végére.

Šaško állítja, az LOZ követeléseinek túlnyomó többségét már teljesítették, vagy pedig a jövő év első negyedévében teljesíteni fogják. A miniszter szerint már csak három olyan pont van, amelyben nem sikerült megállapodniuk. Az első az orvosok béremelésének csökkentése (az eredetileg tervezett 9,7 százalékos növekedés helyett 6,4 százalékos), a második a pozsonyi csúcskórház felépítése, a harmadik pedig egy technikai részlet a memorandum elfogadásáról, amely gyakorlatilag automatikusan teljesül, ha minden egyes pontban megállapodnak.

Sürget az idő

Ami a béremelést illeti, Šaško szerint valójában ez okozza a legfőbb problémát a Szlovák Orvosszakszervezet képviselőinek, holott Peter Visolajský, az LOZ vezetője folyamatosan hangsúlyozza, számukra a fizetés a legkevésbé fontos ügy.

A pozsonyi csúcskórház kapcsán pedig a tárcavezető a TA3 vasárnapi vitaműsorában úgy fogalmazott, nem gondolja, hogy az orvosoknak kellene dönteniük arról, hol épüljön fel egy ilyen intézmény, de így is hajlandó egyeztetni velük a kérdésről. Megjegyezte, legkésőbb 2025 első negyedévében megszületik a döntés arról, hol épül fel a csúcskórház, amelyet eredetileg a főváros Rázsochy városrészében terveztek felhúzni, de az előző egészségügyi miniszter, Zuzana Dolinková (Hlas) bejelentette, végül a főrévi városrészbe helyezik át.

Šaško azt kérte az orvosszakszervezettől, legkésőbb hétfőig fogalmazzanak meg egy világos álláspontot, főként a bérek kérdésében. Kedden van lehetőségük tárgyalóasztalhoz ülni, hogy a szerdai kormányülésen érdemi lépéseket is elfogadhasson a kabinet.

A miniszter abban bízik, hogy december 20-ig sikerül pontot tenni az ügy végére.

Érdekvédelem helyett politizálás?

Az orvosoknak címzett nyílt levél egyfajta gesztusként is szolgált, mivel Šaško nemrégiben azt mondta, ő már nem kívánja kommentálni Visolajský kijelentéseit. Az említett vitaműsorban most arról beszélt, szerinte az LOZ vezetője valójában nem is akar megegyezni, amit az is bizonyít, hogy állandóan változtat a követelésein. Šaško úgy véli, amit Visolajský csinál, az nem érdekképviselet, hanem politizálás.

Kapcsolódó cikkünk
Pozsony |

Miután a parlament elfogadta a módosítást, amely akaratuk ellenére is munkára kényszerítheti az orvosokat, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) képviselői a köztársasági elnökhöz fordultak. A Peter Visolajský vezette szervezet felszólította Peter Pellegrinit, ne írja alá a törvényt. Az államfő azonban figyelmen kívül hagyta a kérésüket.

Pellegrini aláírta a lakosság polgári védelméről szóló jogszabály módosítását, melynek értelmében az orvosoknak a felmondások ellenére is munkába kellene állnia. Döntését azzal indokolta, hogy a betegek nem maradhatnak magukra, egészségügyi ellátás nélkül.

Az államfő így figyelmen kívül hagyta a Peter Visolajský vezette LOZ követelését. 

Ha az egyéneket arra kényszerítjük, hogy dolgozzanak, miközben szabadon döntöttek a távozás mellett, az átlépi a demokrácia határait, és aláássa a demokratikus elveket

- mondta korábban Visolajský, aki azért szorgalmazta az elnöki vétót, mert a szakszervezet jogsértőnek tartja a törvényt.

Bár a pénteki kormányülés fő témája a lakossági energiatámogatás volt, a kabinet azonban az egészségügy készülő összeomlása mellett sem mehetett el szó nélkül. 

Az egészségügyi miniszter, Kamil Šaško (Hlas) beismerte, pénteken sem tárgyalt az LOZ képviselőivel.

A továbbiakban nem kívánok véleményt nyilvánítani Visolajský úr, esetleg a szakszervezet egyes kijelentései kapcsán

- jelentette ki Šaško, majd hozzátette, a Peter Visolajský vezette érdekvédelmi szervezet állításai megtévesztőek, és csapdába vezetik azokat, akik hisznek neki.

Annak ellenére, hogy teljesen elmérgesedett a viszony a szakszervezet képviselői és az egészségügyi miniszter között, Kamil Šaško még mindig optimista. A következő napokban egyenesen az orvosokkal szeretne tárgyalni, ezektől az egyeztetésektől pedig komoly áttörést vár. Állítása szerint egyáltalán nem lesz szükség a rendkívüli helyzet kihirdetésére. 

(denník n, hn)

Šaško vitapartnere, Tomáš Szalay (SaS) a fő problémát abban látja, hogy Robert Fico miniszterelnök nem akar foglalkozni a tömeges felmondás problémakörével. Az SaS parlamenti képviselője nem tartja kizártnak, hogy Fico azért sem szól bele a vitába, mert még mindig ki nem állhatja a Hlas képviselőit, akiknek a többsége egykoron a Smert erősítette. Szalay szerint a kormányfő ezért minden felelősséget a Hlas által jelölt egészségügyi miniszterre hárít.

Šaško azonban tagadta ezt, szerint a miniszterelnök igenis támogatja őt, amit az is bizonyít, hogy a kormány és a parlament gyorsan elfogadta a törvényjavaslatokat, amelyeket a helyzet megoldása érdekében a tárcavezető beterjesztett.

Peter Visolajský a Markíza televízió Na telo című vitaműsorában reagált az egészségügyi miniszter kijelentéseire. Szerinte Šaško továbbra sem teljesítette a szakszervezet követeléseit.

„Adjon nekünk a miniszter időt, és mi máris jövünk tárgyalni”

– jelentette ki. Emellett bírálta a kormányt, amiért erőszakkal akarja munkába kényszeríteni az orvosokat és megismételte, számukra nem a fizetések fontosak, hanem a rendszer megfelelő működése. 

Kapcsolódó cikkünk
Pozsony |

A kormány a vasárnapi, soron kívül összehívott ülésen drasztikus lépésre szánta el magát. A miniszterek úgy döntöttek, kompromisszum helyett kényszermunkával vennék elejét a szlovák egészségügy készülő összeomlásának. A módosítás értelmében az orvosoknak a felmondások ellenére is munkába kellene állnia. Ha az egészségügyi dolgozók ezt megtagadják, egy év börtönt kockáztatnak.

  • Hogyan akadályozná meg a kormány az egészségügy összeomlását;
  • Milyen biztonsági intézkedéseket épített be a tervezetbe az egészségügyi tárca;
  • Születhet -e kompromisszum a kabinet és a szakszervezet között;
  • Mi a véleménye az ellenzéknek a kormány javaslatáról;

A jövő év elején akár 3 400 orvos hiányozhat a szlovákiai kórházakból, december végén ugyanis lejár a felmondási idejük. Az egészségügyi miniszter, Kamil Šaško (Hlas) és a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) képviselői hetek óta tárgyalnak, a felek álláspontja azonban nem közeledik egymáshoz. Mivel a kormány ideje vészesen fogy, a miniszterelnök, Robert Fico (Smer) pedig külföldön tölti a következő napokban, így a kormány vasárnap soron kívül ülésezett.

Drasztikus megoldás

Az egészségügyi tárca vezetőjének javaslatára a miniszterek megállapodtak, hogy a kormány módosítja a lakosság polgári védelméről szóló törvényt. A döntés értelmében a jogszabály a rendkívüli helyzet fogalmával egészül ki, amely az egészségügyi ellátás kritikus elérhetetlenségét is magába foglalja. Amennyiben kihirdetik a rendkívüli helyzetet, az orvosok a felmondások ellenére is kötelesek munkába állni. Ha ezt elmulasztják, akár egy év börtön is várhat rájuk.

A kabinetnek lehetősége lett volna a szükségállapot kihirdetésére, ugyanakkor nem szerettek volna beavatkozni a polgárok személyiségi és szabadságjogaiba, ezért döntöttek a törvénymódosítás mellett. Érdemes megjegyezni, hogy így a kiszabható szankciók is mérsékeltebbek. A változtatás lehetővé teszi továbbá, hogy a kormány csak bizonyos régiókban vezessen be rendkívüli helyzetet.

A számok egyértelműen rámutatnak, hogy a 79 járásból ez jelenleg 12-t érintene 

– hangsúlyozta Kamil Šaško, aki azt is megjegyezte, a kabinet legfeljebb 60 napra hirdethet rendkívüli helyzetet, amit egyszer újabb 60 nappal meghosszabbíthatnak.

Sasko

Betegség kizárva

Szlovákia nem először néz szembe tömeges felmondásokkal. A Radičová-kormány akkori egészségügyi minisztere, Ivan Uhliarik a helyzet stabilizálása érdekében szükségállapotot hirdetett, amit az orvosok többsége kijátszott, mivel betegszabadságra mentek. Ficóék azonban ezzel az eshetőséggel is számoltak. Az érintett egészségügyi dolgozók kizárólag abban az esetben mehetnek majd betegszabadságra, ha azt az adott kerület által kijelölt orvos is jóváhagyja.

Folytatódnak a tárgyalások?

A rendkívüli helyzet kihirdetésére azonban egyelőre nem kerül sor. Šaško kijelentette, folytatja a tárgyalást az orvosokkal, a célja továbbra is egy kompromisszumos megoldás megteremtése. A javaslat biztosította lehetőségekkel kizárólag abban az esetben szeretnénk élni, ha nem jutnak közös nevezőre a szakszervezettel. A Szlovák Orvosszakszervezet úgy véli, a kormány beismerte, nem tudja és nem is akarja megoldani a szlovák egészségügy problémáit. A szakszervezet elnöke, Peter Visolajský egyúttal közölte, az egészségügyi miniszter kijelentéseivel ellentétben nem tájékoztatta őket a következő találkozó időpontjáról.

Ezzel nem tudnak hatni az orvosokra

– üzente Visolajský, aki szerint a módosítás nemzetközi színtéren is szégyent hoz Szlovákiára. Šaško azonban azt állítja, a javaslat összhangban van az alkotmánnyal és a nemzetközi egyezményekkel.

Terror és elnyomás

Az ellenzék szerint a kormány a megállapodás helyett az elnyomást és a terrort választotta, amely következtében még több orvos távozhat Szlovákiából. Egyúttal arra is figyelmeztetnek, hogy az egészségügy a teljes összeomlás felé robog, amely főként a Smer 13 éves kormányzásának tudható be.

A tervek szerint a parlament gyorsított törvényalkotási eljárás keretében tárgyalt a módosításról. Az azonban kérdéses, hogy a szóban forgó szavazás időpontjában lesz -e elég képviselője a koalíciónak. A Rudolf Huliak körül tömörülő rebellis honatyák ugyanis továbbra sem szavaznak együtt a kormánypárti képviselőkkel. Emiatt akár egyetlen elégedetlenkedő honatya is kútba ejtheti a kabinet titkos fegyverének elfogadását. 

Az ANS négy pontot jövőre halasztana 

Nem látja rózsásan az egészségügyi minisztérium és az Orvosszakszervezet (LOZ) tárgyalásainak kimenetelét az Szlovákiai Kórházak Szövetsége (ANS). A szervezetnek jelenleg 85 kisebb regionális kórház a tagja, és ők biztosítják az országban a kórházi kezelések 47 százalékát. 

Marian Petko, az ANS elnöke szerint négy olyan pont van, amiben várhatóan nem fognak tudni megegyezni az év végéig. A LOZ egyelőre ragaszkodik a 2022-es memorandumban szereplő béremeléshez, amit azonban a minisztérium nem akar megadni. 

A minisztérium azt javasolja, hogy azok az orvosok, akik teljes munkaidőben és csak munkahelyen dolgoznak, kapják meg a teljes béremelést, a többi viszont elégedjen meg alacsonyabbal

 – tájékoztatott Petko, aki szerint ez a változat elfogadható az ANS-nek is. A hétfői tárgyalások alapján azonban úgy látja, hogy a LOZ ezt nem tartja elfogadhatónak. 

A bérekben nincs megegyezés 

A vitás pontok között van a minimális kórházi személyzet meghatározása is, amit a LOZ egy 2008-as miniszteri rendeletnek megfelelően akar a törvénybe emelni. Ez határozza meg, hogy egy osztályon minimálisan hány orvosnak, hány nővérnek kellene dolgoznia. „A rendelet már elavult, 2008-ban teljesen más feltételek között működtek a kórházak, mint 2024-ben” – magyarázza Petko. Szerinte ezt a rendeletet át kell dolgozni, ez a folyamat már elindult, de december végéig biztosan nem lehet befejezni.  

A kórházigazgató büntetőjogi felelőssége 

Az ANS számára elfogadhatatlan a LOZ azon követelése is, amely büntetőjogi felelősséget szabna meg a kórházigazgatók számára. Ez arra is vonatkozna, ha az igazgató nem tudja biztosítani a szükséges orvosszámot. 

Börtön fenyegetné azt az igazgatót, aki csak négy új orvost tud felvenni, pedig valamelyik osztályos főorvos 8-at kér tőle

 – magyarázta Petko. Szerinte ez a feltétel azért is elfogadhatatlan, mert a kormány is deklarálja, hogy mintegy 3 ezer orvos hiányzik országosan. „Szerintünk ez a követelmény alkotmányossági problémákba is ütközik” – magyarázta Petko. 

Az ANS kórházaiban 500 orvos mondhatott fel 

Az orvosok felmondása az ANS kórházait érinti enyhébben, Petko szerint a mintegy 3300 felmondott orvos 15 százaléka, vagyis mintegy 500 orvos munkája válhat kérdésessé a 85 kórházban január 1-től. „Sokszor azonban egy orvos felmondása is komoly probléma, mert a sürgősségi osztályon nem lehet pótolni másik orvossal, egyszerűen nincs másik megfelelő képzettségű orvos” – magyarázta Petko. Úgy véli, hogyha nem sikerül megegyeznie a LOZ-nak és a minisztériumnak december végéig, annak a betegek ihatják meg a levét. 

Egy lélegeztetőgépen lévő beteg mellé nem lehet nem megfelelő képzettségű orvost állítani, és levenni sem lehet a gépről

 – mondta az ANS elnöke.

Habár ma (kedd) délután négykor kezdődött volna a megbeszélés az egészségügyi miniszter és a LOZ képviselői között. Az orvosok már úton voltak a megbeszélésre, amikor szerintük a minisztérium váratlanul lemondta a megbeszélést, tájékoztatott a TA3 hírtelevízió.

Az egészségügyi minisztérium elismerte, hogy ők mondták le a megbeszélést, de azt állítják, hogy a miniszter ma is beszélt a LOZ elnökével. 

Mivel azonban Visolajský pozíciója nem változott, a parlament rendkívüli ülésének összehívását kéri, erre a miniszternek nincs mandátuma. Ezért előbb erről tájékoztatja a kormányt, majd ezután folytatja a tárgyalásokat

 - tájékoztatta az Új Szót a minisztérium. Szerintük erről időben tájákoztatták a LOZ elnökét is a mai megbeszélés előtt.    

Šaško mindent megtesz a megegyezésért

Mindent megpróbál Kamil Šaško egészségügyi miniszter, hogy kompromisszumra jusson az Orvosszakszervezettel (LOZ). Ma (szerda) reggel az egészségügyi ágazat és a sajtó képviselői előtt mutatta be, hogy a tárgyalások során felállított 19 pontból 14-ben sikerült egyezségre jutni.  

A maradék 5 pont egyike, hogy a tárgyalássorozat eredményét egy újabb memorandum zárná, amit a kormány hagyna jóvá, ami szintén elfogadható a minisztériumnak. A további négy pont esetében azonban még komolyabb nézeteltérések vannak, a LOZ javaslataival nem elsősorban a minisztériumnak, hanem a kórházaknak, a munkaadóknak vannak problémái. 

Megteszek mindent, hogy megtaláljuk az utat a megállapodáshoz, és tárgyaljunk az utolsó pillanatig

 – jelentette ki Šaško. Szerinte a nyitott kérdésekben sem elsősorban tartalmi eltérés van, hanem a megvalósítás határidejében. Ilyen kérdés például a folyamatos működés, vagyis valójában a három műszakos üzemmód bevezetése a kórházakban. Ez egyrészt a munkatörvénykönyv módosítását is megkövetelné, amire Šaško szerint nem elég a december végéig hátralévő két hét. A javaslattal azonban nem értenek egyet a kórházak és az orvosi kamara képviselői sem. 

A javaslat azt jelentené, hogy az orvosoknak is három műszakban kellene dolgozniuk, nem pedig a jelenlegi ügyeleti rendszerben. Ezt sok orvos sem akarja

 – jelentette ki Jaroslav Šimo, a Szlovák Orvosi Kamara elnöke. A kórházak vezetői szerint azonban ez a gyakorlatban nem is valósítható meg, mivel ez sokkal több orvost igényelne, és már most is orvoshiány van a kórházakban. 

A LOZ követeli, hogy a szükséges törvénymódosításokat is december végéig fogadják el, ami rendkívüli ülés összehívását igényelné. Ehhez a miniszter szerint a kormány beleegyezése kellene, de Šaško nem híve a nagyon gyors elfogadási folyamatnak sem. 

„A törvényeket akár gyorsított eljárásban is elfogadhatjuk, de csak rendes törvényelőkészítési folyamat után. Ígérem, hogy a szükséges javaslatok már a parlament első jövő évi ülésén ott lesznek” – mondta a miniszter. 

A parlament első ülése jövőre február 4-én kezdődik. Ma a kormány várhatóan a miniszter több olyan javaslatát is elfogadja majd, amelyek segíthetik a megállapodást. 

A hírt frissítjük...

Visszavonják az orvosok büntetésére elfogadott törvényt

2025-ben részletes, mélységi audit zajlik majd az állami kórházakban, hogy hatékonyabbá tegyék a munkát. Minden nyitott, törvényhozási jellegű feladatot a szerződésben meghatározott határidők alapján teljesítenek. 

A kormány kezdeményezi a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló törvény teljes visszavonását

 – jelentette ki Šaško. Ez az a törvény, amit december elején fogadott el a parlament, és ami alapján az orvosok akár börtönbüntetést is kaphatnának, ha a veszélyhelyzet idején nem veszik fel a munkát.

A LOZ elnöke is elismerte, hogy a szerződés kompromisszumos megoldás, de sok olyan eleme van, amely előre viszi az egészségügyet. 

Nem olyan egészségügyet akarunk, amely a pénzügyi oligarcháknak kínál jó üzletet

– utalt Visolajský arra, hogy megakadályozták az állami kórházak átalakítását. A kormány már korábban teljesítette ezt a feltételt, határozatban mondta ki, hogy az állami kórházak nem alakulnak át kereskedelmi társaságokká, részvénytársaságokká. A szakszervezet ugyanis attól tartott, hogy ez esetben sor kerülhet a privatizációjukra, mivel a nagy állami kórházak adósságállománya óriási, mintegy 1 milliárd euró. Fennállt a veszélye anak, hogy a hitelezők a tartozásaik fejében részlegesen privatizálják a nagy állami mammutkórházakat.  

Az orvosok még karácsony előtt aláírják a kiegészítést a munkaszerződésükhöz, ami egyben biztosíték is a kormány ígéreteinek betartására. 

A kiegészítés tartalmazza a feltételt is, hogy a kormánynak teljesítenie kell bizonyos feltételeket

 – magyarázta a LOZ elnöke. A szerződés betartásának ellenőrzésére létrejön egy bizottság, amelyben fele-fele arányban kapnak helyet a kormány és a szakszervezet emberei. 

Kapcsolódó cikkünk
Pozsony |

Robert Fico kormányfő azért nem tárgyal az orvosokkal, mert megmentették az életét, az ellenzék szerint azonban ezzel csak hárítja a felelősséget. Az egészségügyi miniszter ma is tárgyalt volna a LOZ-zal a felmondásokról, de az orvosok képviselői szerint váratlanul lemondta a megbeszélést. A kórházszövetség négy vitás pontot jövő évre hagyna, szerinte ezzel megoldható lenne az orvosok felmondása miatt kialakult helyzet. De nem bíznak a gyors megoldásban. 

Fico nem tárgyal az orvosokkal, mert megmentették az életét 

Robert Fico kormányfő továbbra sem avatkozik bele az Orvosszakszervezettel (LOZ) folyó tárgyalásokba. Míg korábban azt mondta, hogy ez nem „miniszterelnöki téma”, majd külföldi tárgyalásai voltak, most teljesen új magyarázattal állt elő.

Túlságosan szubjektív és emotív vagyok, ha erről a témáról van szó. Nem szívesen tárgyalnék azokkal az emberekkel, akik megmentették az életemet

 – utalt a májusi merénylete utáni kezelésekre Fico. Szerinte ez számára összeférhetetlenséget jelent, ezért nem avatkozhat bele a tárgyalásokba. 

A kormányfőt a besztercebányai egyetemi kórházban kezelték, a Denník N szerint ott 224 orvos felmondása jár le december végén, 216 pedig nem vállal további éjszakai és hétvégi szolgálatot.  

PS: összeomolhat az egészségügy, Fico nem bújhat el 

Az ellenzék szerint összeomolhat az egészségügy, ha a kormány nem kezeli helyesen a helyzetet. „Rendkívül súlyos helyzetben vagyunk, csak néhány napunk van karácsonyig, és az emberek nem tudják, hogy januárban kapnak-e kórházi ellátást, de már abban sem lehetnek biztosak, hogy karácsony alatt megkapják-e az ellátást” – mondta Michal Šimečka, a PS elnöke. 

A PS elnöke szerint a miniszterelnök megengedhetetlen módon hallgat. „Elfogadhatatlan az a magyarázat, hogy összeférhetetlenség lenne, ha beavatkozna a tárgyalásokba” – mondta Šimečka. – 

Az ő feladata az ország irányítása, nem bújhat el, minden ember azt várja, a Smer választói is, hogy elvégzi a munkáját.

 Szerinte jobb lenne, ha a kormányfő lemondana, ha már nem tudja ellátni a munkáját, amit ráadásul senki sem kényszerített rá, és jó fizetést kap érte.

Kapcsolódó cikkünk
Pozsony |

Alig két héttel az orvosok felmondási idejének lejárta előtt a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) és Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter azon vitázik, kikkel kellene tárgyalóasztalhoz ülni és kikkel nem.

Šaško hétfő délutánra összehívta az ágazati érdekegyeztető tanácsot, vagyis az összes egészségügyi szakszervezetet és az egyéb érintett intézményeket, hogy megoldást találjanak az orvosok tömeges felmondása miatt kialakult egészségügyi válsághelyzetre. A tárcavezető ezen a héten le akarja zárni az orvosszakszervezettel folytatott vitát.

Kapcsolódó cikkünk
Pozsony |

Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter nyílt levelet írt az orvostársadalomnak, melyben állítja, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) 19 követeléséből 16-ot már teljesítettek. A tárcavezető december 20-ig pontot akar tenni a felmondásokkal kapcsolatos ügy végére.

Šaško állítja, az LOZ követeléseinek túlnyomó többségét már teljesítették, vagy pedig a jövő év első negyedévében teljesíteni fogják. A miniszter szerint már csak három olyan pont van, amelyben nem sikerült megállapodniuk. Az első az orvosok béremelésének csökkentése (az eredetileg tervezett 9,7 százalékos növekedés helyett 6,4 százalékos), a második a pozsonyi csúcskórház felépítése, a harmadik pedig egy technikai részlet a memorandum elfogadásáról, amely gyakorlatilag automatikusan teljesül, ha minden egyes pontban megállapodnak.

Sürget az idő

Ami a béremelést illeti, Šaško szerint valójában ez okozza a legfőbb problémát a Szlovák Orvosszakszervezet képviselőinek, holott Peter Visolajský, az LOZ vezetője folyamatosan hangsúlyozza, számukra a fizetés a legkevésbé fontos ügy.

A pozsonyi csúcskórház kapcsán pedig a tárcavezető a TA3 vasárnapi vitaműsorában úgy fogalmazott, nem gondolja, hogy az orvosoknak kellene dönteniük arról, hol épüljön fel egy ilyen intézmény, de így is hajlandó egyeztetni velük a kérdésről. Megjegyezte, legkésőbb 2025 első negyedévében megszületik a döntés arról, hol épül fel a csúcskórház, amelyet eredetileg a főváros Rázsochy városrészében terveztek felhúzni, de az előző egészségügyi miniszter, Zuzana Dolinková (Hlas) bejelentette, végül a főrévi városrészbe helyezik át.

Šaško azt kérte az orvosszakszervezettől, legkésőbb hétfőig fogalmazzanak meg egy világos álláspontot, főként a bérek kérdésében. Kedden van lehetőségük tárgyalóasztalhoz ülni, hogy a szerdai kormányülésen érdemi lépéseket is elfogadhasson a kabinet.

A miniszter abban bízik, hogy december 20-ig sikerül pontot tenni az ügy végére.

Érdekvédelem helyett politizálás?

Az orvosoknak címzett nyílt levél egyfajta gesztusként is szolgált, mivel Šaško nemrégiben azt mondta, ő már nem kívánja kommentálni Visolajský kijelentéseit. Az említett vitaműsorban most arról beszélt, szerinte az LOZ vezetője valójában nem is akar megegyezni, amit az is bizonyít, hogy állandóan változtat a követelésein. Šaško úgy véli, amit Visolajský csinál, az nem érdekképviselet, hanem politizálás.

Kapcsolódó cikkünk
Pozsony |

Miután a parlament elfogadta a módosítást, amely akaratuk ellenére is munkára kényszerítheti az orvosokat, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) képviselői a köztársasági elnökhöz fordultak. A Peter Visolajský vezette szervezet felszólította Peter Pellegrinit, ne írja alá a törvényt. Az államfő azonban figyelmen kívül hagyta a kérésüket.

Pellegrini aláírta a lakosság polgári védelméről szóló jogszabály módosítását, melynek értelmében az orvosoknak a felmondások ellenére is munkába kellene állnia. Döntését azzal indokolta, hogy a betegek nem maradhatnak magukra, egészségügyi ellátás nélkül.

Az államfő így figyelmen kívül hagyta a Peter Visolajský vezette LOZ követelését. 

Ha az egyéneket arra kényszerítjük, hogy dolgozzanak, miközben szabadon döntöttek a távozás mellett, az átlépi a demokrácia határait, és aláássa a demokratikus elveket

- mondta korábban Visolajský, aki azért szorgalmazta az elnöki vétót, mert a szakszervezet jogsértőnek tartja a törvényt.

Bár a pénteki kormányülés fő témája a lakossági energiatámogatás volt, a kabinet azonban az egészségügy készülő összeomlása mellett sem mehetett el szó nélkül. 

Az egészségügyi miniszter, Kamil Šaško (Hlas) beismerte, pénteken sem tárgyalt az LOZ képviselőivel.

A továbbiakban nem kívánok véleményt nyilvánítani Visolajský úr, esetleg a szakszervezet egyes kijelentései kapcsán

- jelentette ki Šaško, majd hozzátette, a Peter Visolajský vezette érdekvédelmi szervezet állításai megtévesztőek, és csapdába vezetik azokat, akik hisznek neki.

Annak ellenére, hogy teljesen elmérgesedett a viszony a szakszervezet képviselői és az egészségügyi miniszter között, Kamil Šaško még mindig optimista. A következő napokban egyenesen az orvosokkal szeretne tárgyalni, ezektől az egyeztetésektől pedig komoly áttörést vár. Állítása szerint egyáltalán nem lesz szükség a rendkívüli helyzet kihirdetésére. 

(denník n, hn)

Šaško vitapartnere, Tomáš Szalay (SaS) a fő problémát abban látja, hogy Robert Fico miniszterelnök nem akar foglalkozni a tömeges felmondás problémakörével. Az SaS parlamenti képviselője nem tartja kizártnak, hogy Fico azért sem szól bele a vitába, mert még mindig ki nem állhatja a Hlas képviselőit, akiknek a többsége egykoron a Smert erősítette. Szalay szerint a kormányfő ezért minden felelősséget a Hlas által jelölt egészségügyi miniszterre hárít.

Šaško azonban tagadta ezt, szerint a miniszterelnök igenis támogatja őt, amit az is bizonyít, hogy a kormány és a parlament gyorsan elfogadta a törvényjavaslatokat, amelyeket a helyzet megoldása érdekében a tárcavezető beterjesztett.

Peter Visolajský a Markíza televízió Na telo című vitaműsorában reagált az egészségügyi miniszter kijelentéseire. Szerinte Šaško továbbra sem teljesítette a szakszervezet követeléseit.

„Adjon nekünk a miniszter időt, és mi máris jövünk tárgyalni”

– jelentette ki. Emellett bírálta a kormányt, amiért erőszakkal akarja munkába kényszeríteni az orvosokat és megismételte, számukra nem a fizetések fontosak, hanem a rendszer megfelelő működése. 

Kapcsolódó cikkünk
Pozsony |

A kormány a vasárnapi, soron kívül összehívott ülésen drasztikus lépésre szánta el magát. A miniszterek úgy döntöttek, kompromisszum helyett kényszermunkával vennék elejét a szlovák egészségügy készülő összeomlásának. A módosítás értelmében az orvosoknak a felmondások ellenére is munkába kellene állnia. Ha az egészségügyi dolgozók ezt megtagadják, egy év börtönt kockáztatnak.

  • Hogyan akadályozná meg a kormány az egészségügy összeomlását;
  • Milyen biztonsági intézkedéseket épített be a tervezetbe az egészségügyi tárca;
  • Születhet -e kompromisszum a kabinet és a szakszervezet között;
  • Mi a véleménye az ellenzéknek a kormány javaslatáról;

A jövő év elején akár 3 400 orvos hiányozhat a szlovákiai kórházakból, december végén ugyanis lejár a felmondási idejük. Az egészségügyi miniszter, Kamil Šaško (Hlas) és a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) képviselői hetek óta tárgyalnak, a felek álláspontja azonban nem közeledik egymáshoz. Mivel a kormány ideje vészesen fogy, a miniszterelnök, Robert Fico (Smer) pedig külföldön tölti a következő napokban, így a kormány vasárnap soron kívül ülésezett.

Drasztikus megoldás

Az egészségügyi tárca vezetőjének javaslatára a miniszterek megállapodtak, hogy a kormány módosítja a lakosság polgári védelméről szóló törvényt. A döntés értelmében a jogszabály a rendkívüli helyzet fogalmával egészül ki, amely az egészségügyi ellátás kritikus elérhetetlenségét is magába foglalja. Amennyiben kihirdetik a rendkívüli helyzetet, az orvosok a felmondások ellenére is kötelesek munkába állni. Ha ezt elmulasztják, akár egy év börtön is várhat rájuk.

A kabinetnek lehetősége lett volna a szükségállapot kihirdetésére, ugyanakkor nem szerettek volna beavatkozni a polgárok személyiségi és szabadságjogaiba, ezért döntöttek a törvénymódosítás mellett. Érdemes megjegyezni, hogy így a kiszabható szankciók is mérsékeltebbek. A változtatás lehetővé teszi továbbá, hogy a kormány csak bizonyos régiókban vezessen be rendkívüli helyzetet.

A számok egyértelműen rámutatnak, hogy a 79 járásból ez jelenleg 12-t érintene 

– hangsúlyozta Kamil Šaško, aki azt is megjegyezte, a kabinet legfeljebb 60 napra hirdethet rendkívüli helyzetet, amit egyszer újabb 60 nappal meghosszabbíthatnak.

Sasko

Betegség kizárva

Szlovákia nem először néz szembe tömeges felmondásokkal. A Radičová-kormány akkori egészségügyi minisztere, Ivan Uhliarik a helyzet stabilizálása érdekében szükségállapotot hirdetett, amit az orvosok többsége kijátszott, mivel betegszabadságra mentek. Ficóék azonban ezzel az eshetőséggel is számoltak. Az érintett egészségügyi dolgozók kizárólag abban az esetben mehetnek majd betegszabadságra, ha azt az adott kerület által kijelölt orvos is jóváhagyja.

Folytatódnak a tárgyalások?

A rendkívüli helyzet kihirdetésére azonban egyelőre nem kerül sor. Šaško kijelentette, folytatja a tárgyalást az orvosokkal, a célja továbbra is egy kompromisszumos megoldás megteremtése. A javaslat biztosította lehetőségekkel kizárólag abban az esetben szeretnénk élni, ha nem jutnak közös nevezőre a szakszervezettel. A Szlovák Orvosszakszervezet úgy véli, a kormány beismerte, nem tudja és nem is akarja megoldani a szlovák egészségügy problémáit. A szakszervezet elnöke, Peter Visolajský egyúttal közölte, az egészségügyi miniszter kijelentéseivel ellentétben nem tájékoztatta őket a következő találkozó időpontjáról.

Ezzel nem tudnak hatni az orvosokra

– üzente Visolajský, aki szerint a módosítás nemzetközi színtéren is szégyent hoz Szlovákiára. Šaško azonban azt állítja, a javaslat összhangban van az alkotmánnyal és a nemzetközi egyezményekkel.

Terror és elnyomás

Az ellenzék szerint a kormány a megállapodás helyett az elnyomást és a terrort választotta, amely következtében még több orvos távozhat Szlovákiából. Egyúttal arra is figyelmeztetnek, hogy az egészségügy a teljes összeomlás felé robog, amely főként a Smer 13 éves kormányzásának tudható be.

A tervek szerint a parlament gyorsított törvényalkotási eljárás keretében tárgyalt a módosításról. Az azonban kérdéses, hogy a szóban forgó szavazás időpontjában lesz -e elég képviselője a koalíciónak. A Rudolf Huliak körül tömörülő rebellis honatyák ugyanis továbbra sem szavaznak együtt a kormánypárti képviselőkkel. Emiatt akár egyetlen elégedetlenkedő honatya is kútba ejtheti a kabinet titkos fegyverének elfogadását. 

Peter Visolajský, az LOZ elnöke azonban nem nézi jó szemmel, hogy az egészségügyi miniszter rajtuk kívül más szereplőket is meghívott az egyeztetésre. Az érdekegyeztető tanács ülésére meghívást kaptak a magánkórházakat és a rendelőket képviselő szervezetek is. Visolajský úgy véli, minél több, eltérő érdekeket képviselő fél vesz részt a megbeszélésen, annál kisebb az esélye annak, hogy konszenzusra jussanak.

Kapcsolódó cikkünk

A Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) bírálja Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi minisztert, amiért az orvosok felmondásával összefüggésben hétfőre összehívta az ágazati háromoldalú érdekegyeztető tanácsot. Véleményük szerint a tárgyalásokat kizárólag a szakszervezet és a minisztérium között kellene lefolytatni, ahogyan azt korábban is kérték a tárcavezetőtől.

Peter Visolajský, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) elnöke a hétfőre tervezett ülésre – amelyre az Agel és a Penta képviselőit is meghívták – válaszul leszögezte, minél több, eltérő érdekeket képviselő fél vesz részt a megbeszélésen, annál kisebb az esélye annak, hogy konszenzusra jussanak.

A szakszervezet ezért ismételten felszólította az egészségügyi tárca vezetőjét, hogy kerülje a médiaszereplést, az érdemi párbeszédre összpontosítson, és szűkebb körben folytassa az egyeztetést.

A háromoldalú tárgyalás hétfőn délután 14:30-kor veszi kezdetét. Az ülést sajtótájékoztató követi.

Kapcsolódó cikkünk
Pozsony |

Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter nyílt levelet írt az orvostársadalomnak, melyben állítja, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) 19 követeléséből 16-ot már teljesítettek. A tárcavezető december 20-ig pontot akar tenni a felmondásokkal kapcsolatos ügy végére.

Šaško állítja, az LOZ követeléseinek túlnyomó többségét már teljesítették, vagy pedig a jövő év első negyedévében teljesíteni fogják. A miniszter szerint már csak három olyan pont van, amelyben nem sikerült megállapodniuk. Az első az orvosok béremelésének csökkentése (az eredetileg tervezett 9,7 százalékos növekedés helyett 6,4 százalékos), a második a pozsonyi csúcskórház felépítése, a harmadik pedig egy technikai részlet a memorandum elfogadásáról, amely gyakorlatilag automatikusan teljesül, ha minden egyes pontban megállapodnak.

Sürget az idő

Ami a béremelést illeti, Šaško szerint valójában ez okozza a legfőbb problémát a Szlovák Orvosszakszervezet képviselőinek, holott Peter Visolajský, az LOZ vezetője folyamatosan hangsúlyozza, számukra a fizetés a legkevésbé fontos ügy.

A pozsonyi csúcskórház kapcsán pedig a tárcavezető a TA3 vasárnapi vitaműsorában úgy fogalmazott, nem gondolja, hogy az orvosoknak kellene dönteniük arról, hol épüljön fel egy ilyen intézmény, de így is hajlandó egyeztetni velük a kérdésről. Megjegyezte, legkésőbb 2025 első negyedévében megszületik a döntés arról, hol épül fel a csúcskórház, amelyet eredetileg a főváros Rázsochy városrészében terveztek felhúzni, de az előző egészségügyi miniszter, Zuzana Dolinková (Hlas) bejelentette, végül a főrévi városrészbe helyezik át.

Šaško azt kérte az orvosszakszervezettől, legkésőbb hétfőig fogalmazzanak meg egy világos álláspontot, főként a bérek kérdésében. Kedden van lehetőségük tárgyalóasztalhoz ülni, hogy a szerdai kormányülésen érdemi lépéseket is elfogadhasson a kabinet.

A miniszter abban bízik, hogy december 20-ig sikerül pontot tenni az ügy végére.

Érdekvédelem helyett politizálás?

Az orvosoknak címzett nyílt levél egyfajta gesztusként is szolgált, mivel Šaško nemrégiben azt mondta, ő már nem kívánja kommentálni Visolajský kijelentéseit. Az említett vitaműsorban most arról beszélt, szerinte az LOZ vezetője valójában nem is akar megegyezni, amit az is bizonyít, hogy állandóan változtat a követelésein. Šaško úgy véli, amit Visolajský csinál, az nem érdekképviselet, hanem politizálás.

Kapcsolódó cikkünk
Pozsony |

Miután a parlament elfogadta a módosítást, amely akaratuk ellenére is munkára kényszerítheti az orvosokat, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) képviselői a köztársasági elnökhöz fordultak. A Peter Visolajský vezette szervezet felszólította Peter Pellegrinit, ne írja alá a törvényt. Az államfő azonban figyelmen kívül hagyta a kérésüket.

Pellegrini aláírta a lakosság polgári védelméről szóló jogszabály módosítását, melynek értelmében az orvosoknak a felmondások ellenére is munkába kellene állnia. Döntését azzal indokolta, hogy a betegek nem maradhatnak magukra, egészségügyi ellátás nélkül.

Az államfő így figyelmen kívül hagyta a Peter Visolajský vezette LOZ követelését. 

Ha az egyéneket arra kényszerítjük, hogy dolgozzanak, miközben szabadon döntöttek a távozás mellett, az átlépi a demokrácia határait, és aláássa a demokratikus elveket

- mondta korábban Visolajský, aki azért szorgalmazta az elnöki vétót, mert a szakszervezet jogsértőnek tartja a törvényt.

Bár a pénteki kormányülés fő témája a lakossági energiatámogatás volt, a kabinet azonban az egészségügy készülő összeomlása mellett sem mehetett el szó nélkül. 

Az egészségügyi miniszter, Kamil Šaško (Hlas) beismerte, pénteken sem tárgyalt az LOZ képviselőivel.

A továbbiakban nem kívánok véleményt nyilvánítani Visolajský úr, esetleg a szakszervezet egyes kijelentései kapcsán

- jelentette ki Šaško, majd hozzátette, a Peter Visolajský vezette érdekvédelmi szervezet állításai megtévesztőek, és csapdába vezetik azokat, akik hisznek neki.

Annak ellenére, hogy teljesen elmérgesedett a viszony a szakszervezet képviselői és az egészségügyi miniszter között, Kamil Šaško még mindig optimista. A következő napokban egyenesen az orvosokkal szeretne tárgyalni, ezektől az egyeztetésektől pedig komoly áttörést vár. Állítása szerint egyáltalán nem lesz szükség a rendkívüli helyzet kihirdetésére. 

(denník n, hn)

Šaško vitapartnere, Tomáš Szalay (SaS) a fő problémát abban látja, hogy Robert Fico miniszterelnök nem akar foglalkozni a tömeges felmondás problémakörével. Az SaS parlamenti képviselője nem tartja kizártnak, hogy Fico azért sem szól bele a vitába, mert még mindig ki nem állhatja a Hlas képviselőit, akiknek a többsége egykoron a Smert erősítette. Szalay szerint a kormányfő ezért minden felelősséget a Hlas által jelölt egészségügyi miniszterre hárít.

Šaško azonban tagadta ezt, szerint a miniszterelnök igenis támogatja őt, amit az is bizonyít, hogy a kormány és a parlament gyorsan elfogadta a törvényjavaslatokat, amelyeket a helyzet megoldása érdekében a tárcavezető beterjesztett.

Peter Visolajský a Markíza televízió Na telo című vitaműsorában reagált az egészségügyi miniszter kijelentéseire. Szerinte Šaško továbbra sem teljesítette a szakszervezet követeléseit.

„Adjon nekünk a miniszter időt, és mi máris jövünk tárgyalni”

– jelentette ki. Emellett bírálta a kormányt, amiért erőszakkal akarja munkába kényszeríteni az orvosokat és megismételte, számukra nem a fizetések fontosak, hanem a rendszer megfelelő működése. 

Kapcsolódó cikkünk
Pozsony |

A kormány a vasárnapi, soron kívül összehívott ülésen drasztikus lépésre szánta el magát. A miniszterek úgy döntöttek, kompromisszum helyett kényszermunkával vennék elejét a szlovák egészségügy készülő összeomlásának. A módosítás értelmében az orvosoknak a felmondások ellenére is munkába kellene állnia. Ha az egészségügyi dolgozók ezt megtagadják, egy év börtönt kockáztatnak.

  • Hogyan akadályozná meg a kormány az egészségügy összeomlását;
  • Milyen biztonsági intézkedéseket épített be a tervezetbe az egészségügyi tárca;
  • Születhet -e kompromisszum a kabinet és a szakszervezet között;
  • Mi a véleménye az ellenzéknek a kormány javaslatáról;

A jövő év elején akár 3 400 orvos hiányozhat a szlovákiai kórházakból, december végén ugyanis lejár a felmondási idejük. Az egészségügyi miniszter, Kamil Šaško (Hlas) és a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) képviselői hetek óta tárgyalnak, a felek álláspontja azonban nem közeledik egymáshoz. Mivel a kormány ideje vészesen fogy, a miniszterelnök, Robert Fico (Smer) pedig külföldön tölti a következő napokban, így a kormány vasárnap soron kívül ülésezett.

Drasztikus megoldás

Az egészségügyi tárca vezetőjének javaslatára a miniszterek megállapodtak, hogy a kormány módosítja a lakosság polgári védelméről szóló törvényt. A döntés értelmében a jogszabály a rendkívüli helyzet fogalmával egészül ki, amely az egészségügyi ellátás kritikus elérhetetlenségét is magába foglalja. Amennyiben kihirdetik a rendkívüli helyzetet, az orvosok a felmondások ellenére is kötelesek munkába állni. Ha ezt elmulasztják, akár egy év börtön is várhat rájuk.

A kabinetnek lehetősége lett volna a szükségállapot kihirdetésére, ugyanakkor nem szerettek volna beavatkozni a polgárok személyiségi és szabadságjogaiba, ezért döntöttek a törvénymódosítás mellett. Érdemes megjegyezni, hogy így a kiszabható szankciók is mérsékeltebbek. A változtatás lehetővé teszi továbbá, hogy a kormány csak bizonyos régiókban vezessen be rendkívüli helyzetet.

A számok egyértelműen rámutatnak, hogy a 79 járásból ez jelenleg 12-t érintene 

– hangsúlyozta Kamil Šaško, aki azt is megjegyezte, a kabinet legfeljebb 60 napra hirdethet rendkívüli helyzetet, amit egyszer újabb 60 nappal meghosszabbíthatnak.

Sasko

Betegség kizárva

Szlovákia nem először néz szembe tömeges felmondásokkal. A Radičová-kormány akkori egészségügyi minisztere, Ivan Uhliarik a helyzet stabilizálása érdekében szükségállapotot hirdetett, amit az orvosok többsége kijátszott, mivel betegszabadságra mentek. Ficóék azonban ezzel az eshetőséggel is számoltak. Az érintett egészségügyi dolgozók kizárólag abban az esetben mehetnek majd betegszabadságra, ha azt az adott kerület által kijelölt orvos is jóváhagyja.

Folytatódnak a tárgyalások?

A rendkívüli helyzet kihirdetésére azonban egyelőre nem kerül sor. Šaško kijelentette, folytatja a tárgyalást az orvosokkal, a célja továbbra is egy kompromisszumos megoldás megteremtése. A javaslat biztosította lehetőségekkel kizárólag abban az esetben szeretnénk élni, ha nem jutnak közös nevezőre a szakszervezettel. A Szlovák Orvosszakszervezet úgy véli, a kormány beismerte, nem tudja és nem is akarja megoldani a szlovák egészségügy problémáit. A szakszervezet elnöke, Peter Visolajský egyúttal közölte, az egészségügyi miniszter kijelentéseivel ellentétben nem tájékoztatta őket a következő találkozó időpontjáról.

Ezzel nem tudnak hatni az orvosokra

– üzente Visolajský, aki szerint a módosítás nemzetközi színtéren is szégyent hoz Szlovákiára. Šaško azonban azt állítja, a javaslat összhangban van az alkotmánnyal és a nemzetközi egyezményekkel.

Terror és elnyomás

Az ellenzék szerint a kormány a megállapodás helyett az elnyomást és a terrort választotta, amely következtében még több orvos távozhat Szlovákiából. Egyúttal arra is figyelmeztetnek, hogy az egészségügy a teljes összeomlás felé robog, amely főként a Smer 13 éves kormányzásának tudható be.

A tervek szerint a parlament gyorsított törvényalkotási eljárás keretében tárgyalt a módosításról. Az azonban kérdéses, hogy a szóban forgó szavazás időpontjában lesz -e elég képviselője a koalíciónak. A Rudolf Huliak körül tömörülő rebellis honatyák ugyanis továbbra sem szavaznak együtt a kormánypárti képviselőkkel. Emiatt akár egyetlen elégedetlenkedő honatya is kútba ejtheti a kabinet titkos fegyverének elfogadását. 

Az egészségügyi miniszter ennek kapcsán úgy fogalmazott, nem érti az LOZ elnökének hozzáállását.

„Ismételten felszólítom őket, hogy vegyenek részt a konstruktív vitában, hogy közösen találjunk megoldást. A szlovák betegnek elsőbbséget kell élvezniük minden érdekkel és a szükségtelen konfliktussal szemben”

– fogalmazott. 

Hangsúlyozta, ha az LOZ képviselői szeretnék, az érdekegyeztető tanács ülése után hajlandó lesz külön is tárgyalni velük, szűkebb körben.

Visolajský az Infovojna dezinformációs rádióban erre úgy reagált, részt vesznek az érdekegyeztető tanácson is, de továbbra sem érti, miért kell ilyen széles körű egyeztetést folytatni. Megjegyezte, kompetensebb személyeket is el tudna képzelni a miniszteri székben, mint Kamil Šaško.

A kórházak már érzik a helyzet súlyosságát, az Érsekújvári Oktató Kórház igazgatója arra figyelmeztet, hogy ha nem lesz megegyezés, ki kell hirdetni a járásban a veszélyhelyzetet. Így tudnák csak stabilizálni az intézmény működését, ahol 75 orvos mondott fel.

Kapcsolódó cikkünk
Érsekújvár |

Tizenegy orvos visszavonta felmondását az Érsekújvári Oktató Kórházban és Rendelőintézetben. Ján Baček kórházi szóvivő tájékoztatása szerint korábban 75 orvos nyújtotta be felmondását és ketten csatlakoztak azokhoz, akik nem hajlandók túlórákat vállalni. 

A kórházi ellátás kritikus elérhetetlenségéről szóló törvény értelmében azokban a kórházakban, ahol kritikussá válik a helyzet az orvosok felmondása miatt, veszélyhelyzetet hirdethetnek 2025. január 1-jétől. 

Az érsekújvári kórház vezetése szerint már most megállapítható, hogy az oktató kórház nem tudja majd biztosítani és garantálni az egészségügyi ellátást. 

A kórház szerint, ahhoz, hogy elkerüljék a betegek életének és egészségének veszélyeztetését, szükséghelyzetet kell kihirdetni az Érsekújvári járásban. Erről azonban a Szlovák Köztársaság kormánya fog dönteni. 

Alapítónk kapott egy jelentést és egy válságtervet, amelyben leírjuk a jelenlegi helyzetet és megindokoljuk, hogy miért van erre szükség a térségünkben

 – áll Ján Baček tájékoztatásában. A kórház alapítója az egészségügyi minisztérium.

A kórházban mintegy 250 orvos dolgozik, vagyis mintegy 25 százalék van tölti most is a felmondási idejét. A legtübben azonban olyan szakorvosok, akiket nem lehet azonnal helyettesíteni. 

A legtöbb felmondás a rádiológiai osztályról és a intenzív gyógyászati klinikáról érkezett, továbbá a sebészeti klinikáról és a balesetsebészetről, de vannak a felmondásukat beadó orvosok közt aneszteziológusok és gyerekorvosok is.

A veszélyhelyzet kihirdetése esetén a kórház normál üzemmódban fog működni, a felmondott orvosokat munkára kötelezhetik. A kórház csak így tudná teljes mértékben biztosítani az egészségügyi ellátást. Az érsekújvári kórház vezetése azonban bízik abban, hogy év végéig megoldódik a helyzet, és végül nem kell veszélyhelyzetet hirdetni az érsekújvári térségben. 

Az egészségügyi minisztérium ma (hétfő) délutánra összehívta az ágazati érdekegyeztető tanácsot, de az Orvosszakszervezet (LOZ) várhatóan nem vesz részt a megbeszélésen. 

Kapcsolódó cikkünk

A Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) bírálja Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi minisztert, amiért az orvosok felmondásával összefüggésben hétfőre összehívta az ágazati háromoldalú érdekegyeztető tanácsot. Véleményük szerint a tárgyalásokat kizárólag a szakszervezet és a minisztérium között kellene lefolytatni, ahogyan azt korábban is kérték a tárcavezetőtől.

Peter Visolajský, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) elnöke a hétfőre tervezett ülésre – amelyre az Agel és a Penta képviselőit is meghívták – válaszul leszögezte, minél több, eltérő érdekeket képviselő fél vesz részt a megbeszélésen, annál kisebb az esélye annak, hogy konszenzusra jussanak.

A szakszervezet ezért ismételten felszólította az egészségügyi tárca vezetőjét, hogy kerülje a médiaszereplést, az érdemi párbeszédre összpontosítson, és szűkebb körben folytassa az egyeztetést.

A háromoldalú tárgyalás hétfőn délután 14:30-kor veszi kezdetét. Az ülést sajtótájékoztató követi.

Kapcsolódó cikkünk
Pozsony |

Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter nyílt levelet írt az orvostársadalomnak, melyben állítja, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) 19 követeléséből 16-ot már teljesítettek. A tárcavezető december 20-ig pontot akar tenni a felmondásokkal kapcsolatos ügy végére.

Šaško állítja, az LOZ követeléseinek túlnyomó többségét már teljesítették, vagy pedig a jövő év első negyedévében teljesíteni fogják. A miniszter szerint már csak három olyan pont van, amelyben nem sikerült megállapodniuk. Az első az orvosok béremelésének csökkentése (az eredetileg tervezett 9,7 százalékos növekedés helyett 6,4 százalékos), a második a pozsonyi csúcskórház felépítése, a harmadik pedig egy technikai részlet a memorandum elfogadásáról, amely gyakorlatilag automatikusan teljesül, ha minden egyes pontban megállapodnak.

Sürget az idő

Ami a béremelést illeti, Šaško szerint valójában ez okozza a legfőbb problémát a Szlovák Orvosszakszervezet képviselőinek, holott Peter Visolajský, az LOZ vezetője folyamatosan hangsúlyozza, számukra a fizetés a legkevésbé fontos ügy.

A pozsonyi csúcskórház kapcsán pedig a tárcavezető a TA3 vasárnapi vitaműsorában úgy fogalmazott, nem gondolja, hogy az orvosoknak kellene dönteniük arról, hol épüljön fel egy ilyen intézmény, de így is hajlandó egyeztetni velük a kérdésről. Megjegyezte, legkésőbb 2025 első negyedévében megszületik a döntés arról, hol épül fel a csúcskórház, amelyet eredetileg a főváros Rázsochy városrészében terveztek felhúzni, de az előző egészségügyi miniszter, Zuzana Dolinková (Hlas) bejelentette, végül a főrévi városrészbe helyezik át.

Šaško azt kérte az orvosszakszervezettől, legkésőbb hétfőig fogalmazzanak meg egy világos álláspontot, főként a bérek kérdésében. Kedden van lehetőségük tárgyalóasztalhoz ülni, hogy a szerdai kormányülésen érdemi lépéseket is elfogadhasson a kabinet.

A miniszter abban bízik, hogy december 20-ig sikerül pontot tenni az ügy végére.

Érdekvédelem helyett politizálás?

Az orvosoknak címzett nyílt levél egyfajta gesztusként is szolgált, mivel Šaško nemrégiben azt mondta, ő már nem kívánja kommentálni Visolajský kijelentéseit. Az említett vitaműsorban most arról beszélt, szerinte az LOZ vezetője valójában nem is akar megegyezni, amit az is bizonyít, hogy állandóan változtat a követelésein. Šaško úgy véli, amit Visolajský csinál, az nem érdekképviselet, hanem politizálás.

Kapcsolódó cikkünk
Pozsony |

Miután a parlament elfogadta a módosítást, amely akaratuk ellenére is munkára kényszerítheti az orvosokat, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) képviselői a köztársasági elnökhöz fordultak. A Peter Visolajský vezette szervezet felszólította Peter Pellegrinit, ne írja alá a törvényt. Az államfő azonban figyelmen kívül hagyta a kérésüket.

Pellegrini aláírta a lakosság polgári védelméről szóló jogszabály módosítását, melynek értelmében az orvosoknak a felmondások ellenére is munkába kellene állnia. Döntését azzal indokolta, hogy a betegek nem maradhatnak magukra, egészségügyi ellátás nélkül.

Az államfő így figyelmen kívül hagyta a Peter Visolajský vezette LOZ követelését. 

Ha az egyéneket arra kényszerítjük, hogy dolgozzanak, miközben szabadon döntöttek a távozás mellett, az átlépi a demokrácia határait, és aláássa a demokratikus elveket

- mondta korábban Visolajský, aki azért szorgalmazta az elnöki vétót, mert a szakszervezet jogsértőnek tartja a törvényt.

Bár a pénteki kormányülés fő témája a lakossági energiatámogatás volt, a kabinet azonban az egészségügy készülő összeomlása mellett sem mehetett el szó nélkül. 

Az egészségügyi miniszter, Kamil Šaško (Hlas) beismerte, pénteken sem tárgyalt az LOZ képviselőivel.

A továbbiakban nem kívánok véleményt nyilvánítani Visolajský úr, esetleg a szakszervezet egyes kijelentései kapcsán

- jelentette ki Šaško, majd hozzátette, a Peter Visolajský vezette érdekvédelmi szervezet állításai megtévesztőek, és csapdába vezetik azokat, akik hisznek neki.

Annak ellenére, hogy teljesen elmérgesedett a viszony a szakszervezet képviselői és az egészségügyi miniszter között, Kamil Šaško még mindig optimista. A következő napokban egyenesen az orvosokkal szeretne tárgyalni, ezektől az egyeztetésektől pedig komoly áttörést vár. Állítása szerint egyáltalán nem lesz szükség a rendkívüli helyzet kihirdetésére. 

(denník n, hn)

Šaško vitapartnere, Tomáš Szalay (SaS) a fő problémát abban látja, hogy Robert Fico miniszterelnök nem akar foglalkozni a tömeges felmondás problémakörével. Az SaS parlamenti képviselője nem tartja kizártnak, hogy Fico azért sem szól bele a vitába, mert még mindig ki nem állhatja a Hlas képviselőit, akiknek a többsége egykoron a Smert erősítette. Szalay szerint a kormányfő ezért minden felelősséget a Hlas által jelölt egészségügyi miniszterre hárít.

Šaško azonban tagadta ezt, szerint a miniszterelnök igenis támogatja őt, amit az is bizonyít, hogy a kormány és a parlament gyorsan elfogadta a törvényjavaslatokat, amelyeket a helyzet megoldása érdekében a tárcavezető beterjesztett.

Peter Visolajský a Markíza televízió Na telo című vitaműsorában reagált az egészségügyi miniszter kijelentéseire. Szerinte Šaško továbbra sem teljesítette a szakszervezet követeléseit.

„Adjon nekünk a miniszter időt, és mi máris jövünk tárgyalni”

– jelentette ki. Emellett bírálta a kormányt, amiért erőszakkal akarja munkába kényszeríteni az orvosokat és megismételte, számukra nem a fizetések fontosak, hanem a rendszer megfelelő működése. 

Kapcsolódó cikkünk
Pozsony |

A kormány a vasárnapi, soron kívül összehívott ülésen drasztikus lépésre szánta el magát. A miniszterek úgy döntöttek, kompromisszum helyett kényszermunkával vennék elejét a szlovák egészségügy készülő összeomlásának. A módosítás értelmében az orvosoknak a felmondások ellenére is munkába kellene állnia. Ha az egészségügyi dolgozók ezt megtagadják, egy év börtönt kockáztatnak.

  • Hogyan akadályozná meg a kormány az egészségügy összeomlását;
  • Milyen biztonsági intézkedéseket épített be a tervezetbe az egészségügyi tárca;
  • Születhet -e kompromisszum a kabinet és a szakszervezet között;
  • Mi a véleménye az ellenzéknek a kormány javaslatáról;

A jövő év elején akár 3 400 orvos hiányozhat a szlovákiai kórházakból, december végén ugyanis lejár a felmondási idejük. Az egészségügyi miniszter, Kamil Šaško (Hlas) és a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) képviselői hetek óta tárgyalnak, a felek álláspontja azonban nem közeledik egymáshoz. Mivel a kormány ideje vészesen fogy, a miniszterelnök, Robert Fico (Smer) pedig külföldön tölti a következő napokban, így a kormány vasárnap soron kívül ülésezett.

Drasztikus megoldás

Az egészségügyi tárca vezetőjének javaslatára a miniszterek megállapodtak, hogy a kormány módosítja a lakosság polgári védelméről szóló törvényt. A döntés értelmében a jogszabály a rendkívüli helyzet fogalmával egészül ki, amely az egészségügyi ellátás kritikus elérhetetlenségét is magába foglalja. Amennyiben kihirdetik a rendkívüli helyzetet, az orvosok a felmondások ellenére is kötelesek munkába állni. Ha ezt elmulasztják, akár egy év börtön is várhat rájuk.

A kabinetnek lehetősége lett volna a szükségállapot kihirdetésére, ugyanakkor nem szerettek volna beavatkozni a polgárok személyiségi és szabadságjogaiba, ezért döntöttek a törvénymódosítás mellett. Érdemes megjegyezni, hogy így a kiszabható szankciók is mérsékeltebbek. A változtatás lehetővé teszi továbbá, hogy a kormány csak bizonyos régiókban vezessen be rendkívüli helyzetet.

A számok egyértelműen rámutatnak, hogy a 79 járásból ez jelenleg 12-t érintene 

– hangsúlyozta Kamil Šaško, aki azt is megjegyezte, a kabinet legfeljebb 60 napra hirdethet rendkívüli helyzetet, amit egyszer újabb 60 nappal meghosszabbíthatnak.

Sasko

Betegség kizárva

Szlovákia nem először néz szembe tömeges felmondásokkal. A Radičová-kormány akkori egészségügyi minisztere, Ivan Uhliarik a helyzet stabilizálása érdekében szükségállapotot hirdetett, amit az orvosok többsége kijátszott, mivel betegszabadságra mentek. Ficóék azonban ezzel az eshetőséggel is számoltak. Az érintett egészségügyi dolgozók kizárólag abban az esetben mehetnek majd betegszabadságra, ha azt az adott kerület által kijelölt orvos is jóváhagyja.

Folytatódnak a tárgyalások?

A rendkívüli helyzet kihirdetésére azonban egyelőre nem kerül sor. Šaško kijelentette, folytatja a tárgyalást az orvosokkal, a célja továbbra is egy kompromisszumos megoldás megteremtése. A javaslat biztosította lehetőségekkel kizárólag abban az esetben szeretnénk élni, ha nem jutnak közös nevezőre a szakszervezettel. A Szlovák Orvosszakszervezet úgy véli, a kormány beismerte, nem tudja és nem is akarja megoldani a szlovák egészségügy problémáit. A szakszervezet elnöke, Peter Visolajský egyúttal közölte, az egészségügyi miniszter kijelentéseivel ellentétben nem tájékoztatta őket a következő találkozó időpontjáról.

Ezzel nem tudnak hatni az orvosokra

– üzente Visolajský, aki szerint a módosítás nemzetközi színtéren is szégyent hoz Szlovákiára. Šaško azonban azt állítja, a javaslat összhangban van az alkotmánnyal és a nemzetközi egyezményekkel.

Terror és elnyomás

Az ellenzék szerint a kormány a megállapodás helyett az elnyomást és a terrort választotta, amely következtében még több orvos távozhat Szlovákiából. Egyúttal arra is figyelmeztetnek, hogy az egészségügy a teljes összeomlás felé robog, amely főként a Smer 13 éves kormányzásának tudható be.

A tervek szerint a parlament gyorsított törvényalkotási eljárás keretében tárgyalt a módosításról. Az azonban kérdéses, hogy a szóban forgó szavazás időpontjában lesz -e elég képviselője a koalíciónak. A Rudolf Huliak körül tömörülő rebellis honatyák ugyanis továbbra sem szavaznak együtt a kormánypárti képviselőkkel. Emiatt akár egyetlen elégedetlenkedő honatya is kútba ejtheti a kabinet titkos fegyverének elfogadását. 

Az ANS négy pontot jövőre halasztana 

Nem látja rózsásan az egészségügyi minisztérium és az Orvosszakszervezet (LOZ) tárgyalásainak kimenetelét az Szlovákiai Kórházak Szövetsége (ANS). A szervezetnek jelenleg 85 kisebb regionális kórház a tagja, és ők biztosítják az országban a kórházi kezelések 47 százalékát. 

Marian Petko, az ANS elnöke szerint négy olyan pont van, amiben várhatóan nem fognak tudni megegyezni az év végéig. A LOZ egyelőre ragaszkodik a 2022-es memorandumban szereplő béremeléshez, amit azonban a minisztérium nem akar megadni. 

A minisztérium azt javasolja, hogy azok az orvosok, akik teljes munkaidőben és csak munkahelyen dolgoznak, kapják meg a teljes béremelést, a többi viszont elégedjen meg alacsonyabbal

 – tájékoztatott Petko, aki szerint ez a változat elfogadható az ANS-nek is. A hétfői tárgyalások alapján azonban úgy látja, hogy a LOZ ezt nem tartja elfogadhatónak. 

A bérekben nincs megegyezés 

A vitás pontok között van a minimális kórházi személyzet meghatározása is, amit a LOZ egy 2008-as miniszteri rendeletnek megfelelően akar a törvénybe emelni. Ez határozza meg, hogy egy osztályon minimálisan hány orvosnak, hány nővérnek kellene dolgoznia. „A rendelet már elavult, 2008-ban teljesen más feltételek között működtek a kórházak, mint 2024-ben” – magyarázza Petko. Szerinte ezt a rendeletet át kell dolgozni, ez a folyamat már elindult, de december végéig biztosan nem lehet befejezni.  

A kórházigazgató büntetőjogi felelőssége 

Az ANS számára elfogadhatatlan a LOZ azon követelése is, amely büntetőjogi felelősséget szabna meg a kórházigazgatók számára. Ez arra is vonatkozna, ha az igazgató nem tudja biztosítani a szükséges orvosszámot. 

Börtön fenyegetné azt az igazgatót, aki csak négy új orvost tud felvenni, pedig valamelyik osztályos főorvos 8-at kér tőle

 – magyarázta Petko. Szerinte ez a feltétel azért is elfogadhatatlan, mert a kormány is deklarálja, hogy mintegy 3 ezer orvos hiányzik országosan. „Szerintünk ez a követelmény alkotmányossági problémákba is ütközik” – magyarázta Petko. 

Az ANS kórházaiban 500 orvos mondhatott fel 

Az orvosok felmondása az ANS kórházait érinti enyhébben, Petko szerint a mintegy 3300 felmondott orvos 15 százaléka, vagyis mintegy 500 orvos munkája válhat kérdésessé a 85 kórházban január 1-től. „Sokszor azonban egy orvos felmondása is komoly probléma, mert a sürgősségi osztályon nem lehet pótolni másik orvossal, egyszerűen nincs másik megfelelő képzettségű orvos” – magyarázta Petko. Úgy véli, hogyha nem sikerül megegyeznie a LOZ-nak és a minisztériumnak december végéig, annak a betegek ihatják meg a levét. 

Egy lélegeztetőgépen lévő beteg mellé nem lehet nem megfelelő képzettségű orvost állítani, és levenni sem lehet a gépről

 – mondta az ANS elnöke.

Habár ma (kedd) délután négykor kezdődött volna a megbeszélés az egészségügyi miniszter és a LOZ képviselői között. Az orvosok már úton voltak a megbeszélésre, amikor szerintük a minisztérium váratlanul lemondta a megbeszélést, tájékoztatott a TA3 hírtelevízió.

Az egészségügyi minisztérium elismerte, hogy ők mondták le a megbeszélést, de azt állítják, hogy a miniszter ma is beszélt a LOZ elnökével. 

Mivel azonban Visolajský pozíciója nem változott, a parlament rendkívüli ülésének összehívását kéri, erre a miniszternek nincs mandátuma. Ezért előbb erről tájékoztatja a kormányt, majd ezután folytatja a tárgyalásokat

 - tájékoztatta az Új Szót a minisztérium. Szerintük erről időben tájákoztatták a LOZ elnökét is a mai megbeszélés előtt.    

Az államfő gratulált, Fico hallgat 

A kormány és a LOZ megállapodását üdvözölte Peter Pellegrini államfő is. 

Kedvező jelzés ez ebben a karácsony előtti időszakban az ország polgárai számára is, mert nem maradnak orvosi ellátás nélkül

 - emelte ki a megállapodás jelentőségét Pellegrini. Külön megdicsérte Kamil Šaško egészségügyi minisztert, aki szerinte profi módon vezette a tárgyalásokat. Gratulált a miniszternek elődje, Zuzana Dolinková is, aki éppen a konszolidációs csomag elfogadása után mondott le, ami csökkentette az orvosbérek emelkedésének mértékét. A volt miniszter szerint a most elfogadott szerződés azt mutatja, hogy a kormány részéről éppen ő volt az akadálya annak, hogy megegyezés jöhessen létre az orvosokkal. 

Természetesen elégedett a miniszter munkájával Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter, a Hlas elnöke is. 

Robert Fico kormányfő egyelőre nem értélkelte a megállapodást, a szerződést sem ő, hanem Kamil Šaško írta alá, habár a kormány hagyta jóvá. Peter Visolajský szerint viszont a miniszterelnök neki is személyesen gratulált a szerződés aláírása után. Fico egyelőre még a közösségi médiában sem reagált a megállapodásra, pedig az orvosok felmondása komoly zavart okozott volna a kórházaknak. A kormányfő nem is tárgyalt az orvosokkal, ezzel jelezte, hogy az ágazat számára nem “miniszterelnöki téma”. A legutóbbi megállapodást a LOZ-zal az előző miniszterelnök, Eduard Heger írta alá. 

Fico később “összeférhetetlenséggel” indokolta, hogy nem vett részt a tárgyalásokon, mivel néhány hónapja, a májusi merénylet után az orvosok mentették meg az életét. 

Az ellenzéki pártok ellenőrizni fogják a megállapodás betartását. A KDH szerint a kormány a szerződéssel “időt vett” február végéig. A párt azt várja az egészségügyi minisztertől, hogy előterjeszti tervét az egészségügy további fejlesztésére. 

(ú, TASR)

Hétfőn Visolajskýék közzétettek egy nyilatkozatot, melyben felszólították az összes parlamenti képviselőt – koalícióst és ellenzékit egyaránt –, hogy szavazzák meg a jogszabály-módosításokat.

„Bízunk abban, hogy a teljes politikai színtér konszenzusra tud jutni egy olyan kulcsfontosságú kérdésben, mint a polgárok egészségének és életének védelme. A betegség nem pártok szerint válogat, és az egészségügyi ellátást politikai meggyőződésre való tekintet nélkül mindenkinek biztosítani kell. E törvények elfogadása nem a kormány vagy az ellenzék támogatásáról szól, hanem olyan rendszerszintű változásokról, amelyekre már régóta szükség van”

– üzente az LOZ vezetője.

Személyi kérdések

Elképzelhető, hogy a koalíció belső problémái miatt februárban egy újabb parlamenti ülést kell összehívni. Az SNS ugyanis szorgalmazza, hogy a hónapok óta húzódó személyi kérdéseket mielőbb rendezzék el.

A parlamentnek Peter Pellegrini köztársasági elnökké választása óta (tavaly április) nincs rendes elnöke, és Michal Šimečka (PS) leváltása óta ellenzéki alelnöke sem. Emellett az STVR Tanácsának tagjait sem sikerült megválasztani, ami komoly hatással lehet a közmédia működésére.

A személyi kérdésekben az SNS és a Hlas hónapokig nem tudott megegyezni, de most úgy tűnik, hogy a nemzetiek hajlandóak a kompromisszumra: Andrej Danko lemondott a házelnöki ambícióiról, és bejelentette, beállnak a Hlas jelöltje mögé, aki szinte biztosan Richard Raši régiófejlesztésért felelős kormányfőhelyettes lesz.

Danko lemondott a házelnöki ambícióiról

Az SNS továbbá leszögezte, megszavazzák az ellenzék házelnökhelyettesét is, ha a PS előáll egy jelölttel. Ha nem, Dankóék azt szorgalmazzák, hogy a KDH jelöljön valakit.

Roman Michelko azonban a hétvégén elmondta, mivel az SNS visszalépett a házelnök kérdésében, a Hlastól is elvárják, hogy engedményeket tegyen. Az SNS képviselője feltelhetően arra célzott, hogy a Hlas mondjon le róla, hogy a jelöltjük, Daniel Krajcer az STVR Tanácsának tagja legyen.

A személyi kérdések megoldása azonban szintén problémákba ütközhet, hiszen ahogy Ondrej Dostál, az SaS képviselője a Facebook-oldalán figyelmeztetett, a házszabály már nem teszi lehetővé, hogy újra felkerüljenek a február 4-én kezdődő ülés napirendjére az említett javaslatok.

Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszter a hétvégén nem zárta ki, hogy a személyi kérdéseket egy rendkívüli ülés keretében fogják elrendezni.

Kapcsolódó cikkünk

Egy hete Robert Fico miniszterelnök arra utasította a két koalíciós partnerét, hogy oldják meg az SNS és a Hlas belső problémáit, így biztosítsák a kormány parlamenti többségét. Andrej Danko után Matúš Šutaj Eštok is elbukta a feladatot, még soha nem tűnt ennyire bizonytalannak a koalíció jövője.

A kormánykoalíció jelenleg 72 képviselővel rendelkezik a parlamentben. További három képviselő tartozik Rudolf Huliak csoportjához, négyen pedig a Hlas elégedetlenkedői.

A Fico által kiosztott házi feladatot a visszaszervezés kapcsán az SNS és a Hlas elnöke is látványosan elbukta.

Danko a kormány elleni múlt hét keddi szavazás előtt csak pár percet tárgyalt Rudolf Huliakkal, majd berekesztette az egyezkedést és kijelentette, hogy a Nemzeti Koalíció majd Ficóval egyezik meg az együttműködésről. 

Šutaj Eštok pedig elhatározta, hogy erőt demonstrál: a hétvégi Hlas-munkakongresszus kizárta Samuel Migaľt és Radomír Šalitrošt, valamint szimbolikus békejobbot kínált a másik két képviselőnek, Ján Ferenčáknak és Roman Malatinecnek. 

A lépés nem sikerült túl jól, mind a négyen közös álláspontban deklarálták, hogy nem fognak szavazni a parlamentben, amíg meg nem oldódnak a problémák – és ezzel újabb problémákat generálhatnak, hiszen a kormánykoalíciónak februárban több fontos törvényt is el kellene fogadnia. Ficót látszólag meglepte a Hlas döntése, de az is lehet, hogy a kormányfő már az előrehozott választásra készül és látványosan Šutaj Eštok nyakába akarja varrni a kudarcot. Az, hogy a Fico-kormány pontosan hány képviselővel is számolhat a következő időszakban, több tényezőtől is függ.

72

Jelenleg a Smer, a Hlas és az SNS frakciójában ennyien ülnek. Ez a létszám egyáltalán nem elég a parlamenti többséghez, csak eggyel több, mint ahány ellenzéki képviselő ül a törvényhozásban, de ahhoz sem, hogy a parlament feloszlassa magát és idő előtti választásokat írjanak ki. Mindehhez kétharmados többségre lenne szükség, amit az ellenzék biztosíthatna. 

Fico – ha sem Huliakkal, sem Migaľ-lal nem tud megegyezni – valószínűleg maga szorgalmazza majd az előrehozott választást, hiszen egyetlen fontos témában sincs meg a többsége, káoszban és gyengén pedig senki nem szeretne kormányozni.

A kormányfőn mindössze az segíthet, ha valamelyik csoport külsősként támogatja a koalíciót, de erre nincs sok esély. Huliakék mindenképp egy önálló minisztériumot követelnek és valószínűleg a Hlas lázongó képviselőinek is hasonló biztosítékra lenne szükségük ahhoz, hogy mindenben támogassák a koalíciót. Vagy még erre sem hajlandóak.

Kapcsolódó cikkünk

A szlovák kormány helyzete 2024 végére különösen ingataggá vált: bár a jövő évi költségvetést elfogadta a parlament, Rudolf Huliak csoportjának kilépése és a Hlas képviselőinek ellenkezése miatt állandósulhat a krízishelyzet. Robert Fico miniszterelnöknek korlátozott opciói állnak rendelkezésre ahhoz, hogy végigkormányozza a 2025-ös évet – de azért több választási lehetősége is van.

A koalíció helyzete a számok terén törékeny: a Smer, a Hlas és az SNS minimális többséggel, 76 képviselővel van jelen a parlamentben, de a gyakorlatban a Hlas és az SNS vitái miatt egyre többször akad példa arra, hogy valamelyik kormánypárt kezdeményezése elbukik, vagy halasztódik. A pártok közti ellentétek szélsőséges helyzetben a kormány be nem tervezett bukásához is vezetnek, amit Robert Fico miniszterelnök aligha tartana szerencsésnek. Ficónak azonban akadnak opciói arra, miként stabilizálhatja hosszabb távon a hatalmát.

Kibékülés Huliakkal

Rudolf Huliak és a Nemzeti Koalíció további két képviselője október végén lépett ki az SNS-frakcióból és azóta is a külön utakon járják. Huliak különösen rossz viszonyba került Andrej Dankóval, a nemzeti párt elnökével és Tomáš Tarabával, a párt által kinevezett környezetvédelmi miniszterrel, aki rövid úton eltávolította a Huliakékhoz köthető jelölteket a tárcától.

Minden jel arra mutat, hogy Danko és Huliak nem fog kibékülni egymással – de ez nem jelenti azt, hogy a Nemzeti Koalíció végérvényesen hátat fordít a kormánynak.

 Fico és Huliak megegyeztek a költségvetés támogatásában, ehhez elég volt ígéretet tenni több, a politikus szívéhez közeli ágazat és régió támogatásában. Bár Andrej Danko állítja, hogy a Nemzeti Koalíció a Hlas frakciójában köthet ki, a gyakorlatban nehéz elképzelni, hogy Huliakék elképzelései összehangolhatók a Hlas „illedelmes” imázsával. Az viszont megoldást jelenthet, hogy a Smer próbálja meg valamilyen módon integrálni és megszelídíteni a minipárt képviselőit, akár közvetett anyagi juttatásokat ígérve, akár tisztségekkel, akár más gesztusokkal. Huliakék beszervezésével és visszatérésével a koalíció visszakapna három parlamenti képviselőt, ami segítene az egyszerű többség bebiztosításához.

Konszenzusos kormányzás

Az elégedetlenkedő Hlas-képviselők látszólag egy dolgot szeretnének: azt, hogy a kormánypártok ne hirtelen ötlettől vezérelve próbáljanak átalakítani fontos intézményeket. Az önkényesen megírt, gyakran előre nem is egyeztetett törvénytervezetek és személyi döntések helyett párbeszédet és folyamatos egyeztetéseket javasolnak a koalíción belül, ami túlnyúlhat a Koalíciós Tanács hatáskörein.

Elvben elképzelhető, hogy létrejöhet egy új kormányzási modell, ami nagyobb beleszólást biztosít a képviselőknek a többi párt által szorgalmazott törvényekbe és növekszik a koalíciós partnerek közti kölcsönös bizalom.

 Állandósulhatak a pártok közti szakmai egyeztetések. A gyakorlatban ennek a megoldásnak több rejtett hátulütője is van: nem véletlen, hogy a koalíciós partnerek felosztották egymás között a tárcákat és minden pártnak kialakultak a saját körei. Az SNS nehezen viseli, hogy Hlas-képviselők diktálják a párt hatáskörébe tartozó tárcák intézkedéseit, de a Hlas sem tolerálná, hogy az SNS érdemi beleszólást kapjon például az oktatási kérdésekbe.

A Migaľ-csoport eltávolítása a parlamentből

A kormánykoalíció számára az aktuális problémát a Samuel Migaľ (Hlas) körül csoportosuló „értelmes politizálást” követelő képviselők jelentik. A három-négy különutas képviselő súlya Huliakék távozásával jelentősen megnőtt: a beleegyezésük nélkül végképp lehetetlenné vált, hogy a koalíció bármilyen törvényjavaslatot megszavazzon a parlamentben.

Mivel a csoport tagjai olyan képviselők, akik viszonylag újoncoknak számítanak a politikában, üzletemberek, vagy régiós aktivisták, adódik egy kézenfekvő módszer arra, hogy a pártuk „megszabaduljon tőlük.” Hasonló taktikát alkalmazott Andrej Danko a kormányalakítást követően – lukratív állami pozíciókat biztosított a listán mandátumot szerzett politikusoknak, hogy aztán a saját megbízhatóbb embereit ültesse a felszabaduló helyekre.

Több politikus – köztük maga Danko – is lebegtette, hogy az elégedetlen képviselőknek már korábban is állami pozíciókat ajánlottak fel, egyelőre ezeket a híreket a Hlas és az érintett politikusok is cáfolták. Migaľék között azonban akadnak régiós aktivisták és üzletemberek, valamint gondolkodtak már racionálisan is egy válság idején – mikor a kifogásaik ellenére a taktikus szavazásukkal segítettek a sztrájkoló orvosokat szankcionáló törvénymódosítás elfogadásában. Nem kizárt, hogy belátva a helyzet tarthatatlanságát, megtartva az erkölcsi integritásukat ezt a módszert választják a parlamentből való kivonulásra – a kormánykoalíció pedig jól jár a döntéssel.

Kisebbségi kormányzás

Robert Fico az elmúlt hónapokban nem törte magát, hogy elsimítsa a kormánykoalíción belüli ellentéteket. Elképzelhető, hogy a miniszterelnök egyszerűen ráhagyta a konfliktuskezelést a pártokra, de az is, hogy bízik benne, a bajban mindig sikerült megegyeznie a képviselőkkel, hogy elkerülje az igazán kritikus helyzeteket. 

A Huliak-csoporttal sikerült megegyeznie a költségvetésről, a Hlas elégedetlenkedőivel pedig az orvossztrájk kezelésének módjáról. Gondolkodhat úgy, hogy az esetleges kisebbségbe kerülése ellenére is számíthat a koalícióról leváló képviselőkre.

Pusztán a racionális érveket szem előtt tartva sem a Nemzeti Koalíciónak, sem a Migaľ-vezette csoportnak nem lenne érdeke, hogy megbukjon a kormány és új választást írjanak ki. Ebben az esetben borítékolhatóan nem kerülnének a parlamentbe és szövetségeseik sincsenek az ellenzéki oldalon – a Hlas-képviselők kapcsán ez a szituáció még könnyen megváltozhat, hiszen néhány elképzelésük közel áll az ellenzéki pártokhoz. Nem lehet teljesen kizárni, hogy egy Fico-vezette kisebbségi kormány a fontos ügyekben a két minicsoporttal egyeztetve sikeresen elirányítja az országot a jövőben is.

Tervezett előrehozott választások

Amennyiben kiderül, hogy a kisebbségi kormányzás nem működőképes, mert sok vesződséggel jár, vagy egyszerűen képtelenség folyamatosan egyezkedni a szakadár képviselőkkel, Robert Fico akár az idő előtti választás felé is terelheti az eseményeket. 

A Smer miniszterelnökének döntése nagyban függ a politikai erőviszonyoktól: amennyiben úgy ítéli meg, hogy a Smer az új választás után képes egy új, stabilabb kormány alakítására, nincs értelme vesződnie a régivel.

A Smer előtt a jelenlegi erőviszonyokat tekintve két menekülőút áll: a párt a Hlas keményvonalas, Matúš Šutaj-Eštok vezette politikusaival együtt már úgy gondolhatja, hogy az SNS, vagy a Republika szóba jöhet koalíciós partnerként egyfajta liberalizmus-ellenes blokkot kialakítva. De az is szóba jöhet, hogy a Hlas és a KDH, vagy akár a Magyar Szövetség bevonásával (és az SNS kiesésével) egy mérsékeltebb nemzeti-baloldali kormány alakulna. Az idő előtti választás műfaja azonban kockázatos és Fico rá is fizethet erre a lépésre: az eredmények könnyen hozhatnak patthelyzetet, vagy egy sokszínű, de a Smer kizárásával megalakuló, PS-vezette kormány megalakítását.

75

Amennyiben a Hlas renegátjait nem tudja visszacsatornázni a kormány, de Huliak csoportjával kiegyezik Fico, pontosan egy képviselő hiányzik majd a parlamenti többséghez. Elképzelhető, hogy a kormánykoalíció ezen a ponton úgy ítéli meg, csak kevés hiányzik valamelyik elégedetlenkedő Hlas-os meggyőzéséhez – vagy egy kormánytisztséggel, vagy valamilyen más módon. Ha hisznek a sikerben, további hosszú hónapokig húzódhat a kormány agóniája.

Próbálkozásban nincs hiány, Migaľ egy hétvégi interjúban jelezte, hogy mind a négyükre próbálnak nyomást gyakorolni politikusok és a hatóságok egyaránt. 

A Huliakkal való megegyezés gyakorlati akadálya, hogy nem tudni, mennyire viseli el Andrej Danko, ha engedményeket kell adni az ellene fellázadó képviselőknek. Például úgy, hogy elvonják tőle az egyik minisztériumát.

77

„Leírni a veszteségeket és haladni tovább” – gondolhatja a kormány és különösen Matúš Šutaj Eštok, a Hlas elnöke a válságról. A politikus terve, hogy az elégedetlenkedő frakciótagjait kettéválasztja, az engedelmesebb, a párthoz jobban kötődő két képviselővel és Huliakékkal pedig ismét létrejön egy stabilnak mondható, de nem túl nagy parlamenti többség. A probléma: egyelőre nem működik látványosan az elképzelés. Malatinec és Ferenčák egyelőre kitartanak a két kizárt képviselő mellett és egységet mutatnak. Nélkülük pedig nincs semmilyen többség, megkerülhetetlennek tűnik a csoportos egyezkedés.

79

Ezen a ponton nagyon kevéssé tűnik valószínűnek, hogy a kormánykoalíció minden lázongó képviselőjével meg tud egyezni, de formailag még semmi sincs veszve.

Migaľ például váltig állítja, hogy tárgyalni szeretne a kormányfővel a folytatásról és Huliak sem ellenséges Ficóval. Emellett sem a Nemzeti Koalíció, sem a Hlas elégedetlen szárnya nem akarna előrehozott választásokat, hiszen ebben az esetben szinte biztosan távozniuk kellene a parlamentből. Amennyiben a kormányt teljesen átalakítják és mindkét csoportnak helyet biztosítanak, a koalíció megváltozott összetételben, súlyos belső konfliktusokkal terhelve, de viszonylag kényelmes többségben tudná folytatni az ország irányítását.

Kormányzás szűk többséggel

Malatinec mellett a Hlasból kizárt Radomír Šalitroš és Samuel Migaľ, valamint a még mindig hlasos Ján Ferenčák is felkavarták az állóvizet. Közvetlenül az ülés kezdete előtt jelezték, nem támogatják a vita megnyitását. Šalitroš és Migaľ elhatározása annyira komoly, hogy az előterjesztett módosítások fényében döntik majd el, hozzájárulnak -e a javaslatok elfogadásához. Ferenčák hangneme mérsékeltebb volt, ugyanis leszögezte, ha sikerül megnyitni az ülést, ő támogatni fogja a módosításokat.

Az első próbálkozásnál azonban gond adódott. A Smer jóvoltából az SNS-nél vendégeskedő Dušan Muňko hibát vétett, így nem sikerült megnyitni a rendkívüli tanácskozást. A koalíció tehát viszonylag gyorsan ízelítőt kapott, miért is problémás, ha szűk többségre kell támaszkodniuk.

A Huliak körül tömörülő négyes azonban betartotta ígéretét, valóban támogatták az ülés megnyitását.

Teljes a káosz

Az ellenzék szégyenteljesnek nevezte azt, ami jelenleg a törvényhozásban zajlik.

Láthattuk, ahogy a védelmi miniszter, Robert Kaliňák (Smer) mindenfelé futkos, hogy megőrizze a 76 képviselőt

- kommentálta a fejleményeket az SaS elnöke, Branislav Gröhling.

A Progresszív Szlovákia frakcióvezetője, Martin Dubéci úgy véli, Malatinec átigazolása Huliakékhoz a koalíció szappanoperájának újabb epizódja.

Kapcsolódó cikkünk

Nem várt fordulatot vett a kormánypártok személyi problémáinak alakulása. A Hlas lázadói között számon tartott Roman Malatinec arra jutott, a Rudolf Huliak körül csoportosuló képviselőkhöz csatlakozik.

Új taggal bővül az eddig 3 főt számláló Nemzeti Koalíció. Az egykori hlasos Roman Malatinec úgy döntött, csatlakozik az SNS-ből kivált, Rudolf Huliak vezette csoportosuláshoz.

Roman Malatinec úgy döntött, hogy elfogadja a meghívásunkat, és csatlakozik a Nemzeti Koalícióhoz

- jelentette be Huliak, aki egyúttal azt is megjegyezte, a négyes a továbbiakban is támogatni fogja a koalíciót. Rudolf Huliak arról is beszámolt, a párt következő kongresszusán Malatinec kulturális alelnöki tisztséget kap.

Kapcsolódó cikkünk

Nemzetközi vetületet is kapott a pozsonyi Nivy bevásárlóközpontnál történt haláleset – egy ukrán hajléktalan gyanús körülmények között vesztette életét, a nagykövetséget sokkolták a fejlemények.

Ahogy korábban tudósítottunk róla, a rendőrség belső ellenőrzése már vizsgálatot rendelt el a január 30-án történt incidens kapcsán, a súlyos sérüléseket szenvedő férfi egy nappal később, kórházban vesztette életét. Az incidensről több információ is napvilágot látott: a férfi korábban a New Yorker üzletében próbált meg sikertelenül lopni és elképzelhető, hogy a biztonsági őrök és a rendőrök bántalmazása miatt hunyt el. Az esetről biztonsági kamerás felvétel is készült, az ügyben emberölés miatt zajlik eljárás.

A nagykövetséget sokkolta

Az ukrán nagykövetség még hétfőn adott ki hivatalos nyilatkozatot az incidens kapcsán. Eszerint a konzulátust sokkolták a médiában megjelent információk a haláleset körülményeiről.

Ukrajna nem zárja ki, hogy a hajléktalan férfi megverésének köze volt az illető nemzetiségéhez – főleg annak fényében, hogy az elmúlt időszakban a szlovákiai társadalomban fokozódott az ukránellenes hangulat.

A nagykövetség ezért az eset módszeres, pártatlan kivizsgálását követeli, a brutális beavatkozást a jogállam és az alapvető emberi jogok megsértésének tartja. Kijev Róbert Dobrovodský ombudsmannal is felvette a kapcsolatot az ügy apropóján. A belső ellenőrzés előzetes információi szerint nem etnikai indíttatásból történt a támadás.

Az Amnesty International szlovákiai fiókszervezete hasonló értelemben nyilatkozott az ügyről: az emberi jogi szervezet szerint a hatóságoknak azonnal, módszeresen és pártatlanul kell kivizsgálniuk a halálesetet. A szervezet szerint hangsúlyozni kell, hogy a hajléktalanok megbélyegzése, dehumanizációja és az ellenük irányuló erőszak elfogadhatatlan. A szervezet úgy látja, hogy az eset mutatja, az állam tragikus módon kudarcot vallott a legsebezhetőbb szociális rétegek védelmében.

Az ellenzék is elégedetlen

Az ügy kapcsán Michal Šimečka, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia (PS) elnöke is megszólalt - Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminisztert szólította fel az eset transzparens kivizsgálására. A politikus szerint a belügyminisztériumnak lépéseket kell tennie a rendőrség rendes működésének bebiztosítása érdekében, mert a hasonló brutális támadások elfogadhatatlanok.

Matej Neumann belügyminisztériumi szóvivő szerint a miniszter elutasítja az erőszak minden formáját és ebben az esetben is arra törekszik majd, hogy a tetteseket igazságos módon megbüntessék. A gyanú szerint egy Főrév (Ružinov) városrészből érkező rendőrjárőr érintett az incidensben, az esetleges visszaélések és személyi konfliktusok elkerülése végett a vizsgálatot egy másik járási igazgatóság végzi.

Kapcsolódó cikkünk

Egyelőre semmi nem utal arra, hogy a nemzetisége miatt követtek el bűncselekményt Pozsonyban egy hajléktalan férfi ellen – tájékoztatta a TASR-t Andrea Dobiášová, a belügyminisztérium Ellenőrzési Szolgálati Hivatalának (ÚIS) szóvivője. Ezzel a pozsonyi ukrán nagykövetség nyilatkozatára reagált, mely szerint elképzelhető, hogy ilyen indítéka volt a bűncselekménynek.

„Intenzív nyomozás folyik az ügyben, a törvényeknek megfelelően, ügyészi ellenőrzéssel” – tette hozzá Dobiášová.

Ukrajna szlovákiai nagykövetsége hétfőn (február 3.) közölte, megdöbbentették egy ukrán állampolgár halálának körülményei, a bűncselekményt pedig a szlovák társadalomban felkorbácsolt ukránellenes indulatok miatt követhették el. A történteket az alapvető emberi jogok és a jogállamiság durva megsértésének tekinti a nagykövetség. Az ügyet az Ellenőrzési Szolgálati Hivatal vette át, egyelőre nem zárta ki, hogy a rendőrség is törvénysértést követett el.

Kapcsolódó cikkünk

A rendőrség belső ellenőrzése egy ukrán hajléktalan halálesetét vizsgálja, akit január 30-án sérülten találtak Pozsonyban, a Nivy bevásárlóközpont előtt. A gyanú a biztonsági szolgálatra és a rendőrségre terelődik. Az országos rendőrfőkapitány rendkívüli vizsgálatot rendelt el.

A férfi súlyos sérüléseket szenvedett a testén és a fején, majd pénteken (január 31-én) a Pozsonyi Egyetemi Kórházban (Ružinov) meghalt. Később ukrajnai hajléktalanként azonosították, tájékoztatott a ta3 saját forrásukra hivatkozva.

Információik szerint fennáll a gyanú, hogy mielőtt a Nivy bevásárlóközpont területén megtalálták, a biztonsági őrök és a rendőrök bántalmazták.

Az incidens azután történt, hogy a férfit lopáson kapták a New Yorker üzletben. A férfit ellátó mentős jelentette a gyanút, miszerint fegyveres beavatkozó egységek támadhatták meg.

A biztonsági kamerák felvételei alapján is valószínűsíthető, hogy a biztonsági őrök és a rendőrök verték meg egy, az üzlet mögötti helyiségben. Az ügyet már az Ellenőrzési Szolgálati Hivatal (ÚIS) vette át.

Az ügyben emberölés bűntette miatt folyik vizsgálat. Egyelőre nem lehet kizárni a törvénytelen rendőri eljárást 

– tájékoztatta a TASR hírügynökséget Andrea Dobiášová, a hivatal szóvivője.

Az ügyben rendkívüli vizsgálatot rendelt el Jana Maškarová országos rendőrfőkapitány. A Pozsony 1. járási rendőrkapitányság rendőreinek eljárását a Pozsony 2. járási rendőrkapitánysága munkatársai fogják kivizsgálni, mert az ügy több részlete is homályos a rendőrfőkapitány szerint. 

A rendőrfőkapitányi vizsgálat eredményeit csak a vizsgálat befejezése után hozzuk nyilvánosságra 

- jelentette ki a TASR szerint Maškarová. 

Az ukrán hajléktalan halála ügyében emberölés miatt folyik eljárás.

Kapcsolódó cikkünk

Az Ellenőrzési Szolgálati Hivatal vizsgálata kizárta, hogy a rendőrök felelnének az ukrán hajléktalan haláláért, aki gyanús körülmények között vesztette életét. 

A belső ellenőrzés kizárta, hogy a rendőröket bármilyen felelősség terheli a különös körülmények között elhunyt hajléktalan férfi halálát illetően. Azt azonban továbbra is elképzelhetőnek tartják, hogy a biztonsági őrök hibáztak.

Mivel a nyomozás továbbra is folyamatban van, így bővebb tájékoztatás csak a későbbiekben várható. Annyit azonban közölte, hogy a Pozsonyi Kerületi Rendőrkapitányság vette át a Ellenőrzési Szolgálati Hivataltól (ÚIS) a hajléktalan férfi halálának kivizsgálását – tájékoztatta a TASR hírügynökséget Michal Szeiff, a Pozsonyi Kerületi Rendőrkapitányság szóvivője.

A hírekre a Nivy bevásárlóközpont is reagált. Egyértelműen elutasítják, hogy a biztonsági szolgálatuk munkatársai bárkivel szemben erőszakosan nyilvánultak volna meg.

Az ukrán állampolgárra csütörtökön (január 30.) kora reggel találtak rá egy pozsonyi (Bratislava) bevásárlóközpont közelében, a férfinak sérülések voltak a fején. Másnap belehalt sérüléseibe. A rendőrség emberölés miatt indított büntetőeljárást. „A nyomozás folyamatban van, amint az eljárás lehetővé teszi, tájékoztatást adunk az ügyről” - mondta a szóvivő.


A pozsonyi Nivy bevásárlóközpont visszautasította a sajtó állításait, hogy a biztonsági szolgálat emberei fizikai erőszakot alkalmaztak a hajléktalan férfival szemben. A bevásárlóközpont azt állította, egy nap alatt kétszer fogták el a férfit, és mind a kétszer „teljes egészséges volt”, amikor átadták a rendőrségnek. Ezt a térfigyelő kamerák felvételei is bizonyítják.

Посилання:https://ujszo.com/velemeny/reggeli-gyors-pellegrini-kisegitette-ficot-a-koalicio-osszeomloban-es-egy-halott-ukran
google translate:  переклад
Дата публікації:04.02.2025 21:57:15
Автор:
Url коментарів:
Джерело:
Категорії (оригінал):
Додано:05.02.2025 9:01:09

Статистика
За країною
За мовою
За рубрикою
Про проект
Цілі проекту
Приєднатися
Як користуватися сайтом
F.A.Q.
Спільнобачення.ІноЗМІ (ex-InoZMI.Ruthenorum.info) розповсюджується згідно з ліцензією GNU для документації, тож використання матеріалів, розміщених на сайті - вільне за умов збереження авторства та наявності повного гіперпосилання на Рутенорум (для перекладів, статистики, тощо).
При використанні матеріалів іноземних ЗМІ діють правила, встановлювані кожним ЗМІ конкретно. Рутенорум не несе відповідальності за незаконне використання його користувачами джерел, згадуваних у матеріалах ресурсу.
Сайт є громадським ресурсом, призначеним для користування народом України, тож будь-які претензії згадуваних на сайті джерел щодо незаконності використання їхніх матеріалів відхиляються на підставі права будь-якого народу знати, у якому світлі його та країну подають у світових ЗМІ аби належним чином реагувати на подання неправдивої чи перекрученої інформації.
Ruthenorum/Спільнобачення Copyleft 2011 - 2014